Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - A Szociális Munka Napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2614 Módosító indítványunk is van ezzel kapcsolatban, ami arról szól, hogy az a tétel, azok a passzusok, amelyek az egyéb munkaszüneti napok elvételéről szólnak, kerüljenek ki a javaslatból. Ha ez megtörténik, ebben a formában tudjuk támogatni a tör vényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett az LMP képviselője, Ikotity István, és úgy veszem, hogy akkor az LMP képviselőcsoportja nevében a vezérszónoklatát mondja el. Öné a szó. (15.50) IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A közszféra dolgozóival szembeni kormányzati hozzáállás tökéletes lenyomata ez a törvényjavaslat. Cinikus, és a dolgozók megbecsülése helyett az ok megalázásáról, egymás ellen fordításáról szól. A Balog Zoltán és Lázár János által beterjesztett törvényjavaslat úgy tenné munkaszüneti nappá a szociális munka napját, hogy ugyanazzal a lendülettel megszüntetné a közszolgálati dolgozók napját mint munka szüneti napot. A két napnak persze semmi köze egymáshoz, nincs átfedés a dolgozók között, vagyis nem arról van szó, hogy duplán ünnepelhetnének bárkit is, és ezért volna szükség az egyik ünnepnap megszüntetésére. Két, egymástól teljesen független munkaváll alói csoportról van szó: a 93 ezer fős szociális ágazatról, illetve a több mint 110 ezer köztisztviselőről, illetve kormánytisztviselői jogviszonyban állókról. Semmilyen logikai összefüggés nincs tehát a két nap között. Lázár János és Balog Zoltán egyéni k épviselői indítvány formájában terjesztette be ezt a javaslatot. Lázár János a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal való előzetes egyeztetés nélkül javasolta az ünnepnap eltörlését, amely önmagában sokat mond arról, hogy mennyire is becsüli meg a saját tá rcája alá tartozó dolgozókat. Az önkormányzati köztisztviselőknek külön odaszúr, amikor lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzatok saját költségükre tartsanak munkaszüneti napot július 1jén. Balog Zoltán szociális dolgozókhoz való cinikus hozzáállását is jól mutatja a javaslat indokolása. Idézem: „A szociális munka a társadalmi munkamegosztás kiemelkedően fontos, értékteremtő tevékenysége. Az ágazatban dolgozók megbecsülésének kifejezéseként, megfeszített munkájuknak elismeréseként jelen törvényjavaslat bi ztosítja, hogy a szociális munka napja munkaszüneti napnak minősüljön.” A kiemelkedően fontos értékteremtő tevékenységet annyira nagyra becsüli a kormány, hogy hat éve nem képesek béreket emelni a legrosszabbul fizetett ágazatban, csak egymás után vezetik be a pótlékokat. A 2010es kormányprogramban még valódi anyagi megbecsülést ígért a kormány, amiből aztán semmi sem lett. A 2014ben bevezetett pótlék alig több, mint nettó 5 ezer forintot jelent átlagosan, az egy évvel később bevezetett kiegészítő pótlékb ól pedig már az ágazat legrosszabbul kereső egyharmada ki is maradt. A pótlék, mint tudjuk, bármikor egy tollvonással megvonható, nem képezi a bér részét. Innen nézve különösen cinikus dolog Balog Zoltán minisztertől az, hogy az ágazatban dolgozók megbecsü léséről, munkájának elismeréséről ír. Ha valamit nem tett meg a kormány, akkor ez pont az, hogy nem rendezte a legrosszabbul kereső szociális dolgozók béreit. Ezért is van 10 százalékos munkaerőhiány a szociális ágazatban, ezért hagyja el a pályát vagy az országot, aki csak teheti. A miniszterek célja ezzel a javaslattal teljesen világos. Két legyet akarnak ütni egy csapásra: egy semmibe sem kerülő, olcsó lépéssel akarják leszerelni a december 5ei sztrájkot, egyúttal egymás ellen akarják fordítani a szociá lis és a közszolgálati dolgozókat. Ez a már ismert „oszd meg és uralkodj” politikája, amit már annyiszor láttunk az elmúlt években. A dolgozók megosztásával,
