Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 22. kedd (189. szám) - Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2577 iskolaszövetkezeti tagok foglalkoztatásának szabályait 2016. szeptember 1jé től nem a munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza. Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint a benyújtott javaslat elfogadásával rugalmasabbá, ugyanakkor egységesebbé válik az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás, ez által várhatóan növekszik az iskolaszövetkezetek piacképessége, és működésük is javul. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólal ások következnek. Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyjából másfél éve foglalkozunk folyamatosan, visszatérő jelleggel az iskolaszövetkezetek kérdéskörével itt a Parlament falai között. Ha jól számolom, akkor ez most a hatodik alkalom. A hatodik alkalommal való foglalkozás a számomra nem azt jelzi, hogy a szükségszerű jogszabályi illeszkedési felületek nek kell megfelelni, hiszen ilyen gyakorisággal történő változások természetszerűleg nincsenek, hanem arról szól a történet, hogy a FideszKDNP benyújtott javaslatai végiggondolatlanok, azok megalapozatlanok, azok összevisszaságra utalnak, ellentétes érdek ek húzódnak meg mögötte, és mindig az aktuális érdek az, ami erősebbé teszi az akkori benyújtott törvénymódosítási javaslatokat. Nem véletlen, hogy különféle nevekhez illeszthető, Szatmáry Kristófhoz, Czomba Sándorhoz, Cseresnyés Péterhez és másokhoz minde zeknek a törvénymódosítási javaslatoknak a benyújtása a különböző időszakokban. Az alapvető probléma az, hogy akkor, amikor Szatmáry Kristóf a diákok érdekeinek az érvényesüléséről beszél, közben a törvénymódosítás beltartalma pedig pont ennek az ellentett jét hívja életre. Pont nem a diákok érdekeinek a szem előtt tartása, hanem annak a károsultságának az életre hívódása jelenítődik meg. Mondok majd konkrét példákat is. Ez a törvénytervezet alapvetően három felületen hoz változást. Egyrészt nyilván a szövet kezetekről szóló törvényt, a csőd, felszámolással kapcsolatos eljárásokat és a munkaügyi ellenőrzéseket érinti. (13.00) A diák életében, a diák és a munkaerőpiac viszonyrendszerében mindig egy nagyon fontos kérdés a gyakorlati képzés kérdésköre. A gyakorl ati képzést most, jelen esetben, ennek a törvénytervezetnek az előterjesztéséhez illesztetten a hallgató külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján is elláthatja. Az iskolaszövetkezeteknek mostantól kezdve, mármint ha a törvény elfogadásra kerül, a természetes személy és ezenkívül jogi személy is a tagjai lehetnek. Alapvető változás az, amit egy jó fél esztendővel ezelőtt hoztak az akkori törvénytervezet kapcsán, mármint a munka törvénykönyvéhez illesztetten, ami a szabadságolás lehetősége tekintetében mutatkozik meg. Tudják önök is, ez azért visszalépés, mert szerzett jogokat szüntetnek meg. A korábbiakban gyakorlatilag megszerzett szabadságlehetőségek eltörlését foganatosítják ezen törvénytervezet keretei között. Nincs egy fél esztendeje v agy épphogy fél esztendeje van, hogy arról döntöttek, arról döntött a parlament, hogy ezen iskolaszövetkezet keretei között végzett munkatevékenység után, ha jól emlékszem, 13 munkanap eltöltését követő 1 szabadságolásbeli nap az, ami megilleti a diákokat is. Most ezt nullázzák le, gyakorlatilag különbséget tesznek, ugyanazon munkáért más bánásmódot alkalmaznak a nappali hallgatós és a nem nappali hallgatós diákok viszonylatában. Ez is mutatja, hogy a törvény előkészítése kapcsán fejetlenség van az önök fej ében, merthogy fél évvel ezelőtt nem így gondolták, nem így cselekedtek, most, fél év elteltével pedig ennek az ellentettjét teszik meg.
