Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 21. hétfő (188. szám) - Korózs Lajos (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mennyi embernek kell még halálra fagynia, hogy a kormány végre belássa, hogy nem elégséges a lakhatási problémákra fordított állami források mértéke?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2451 Az előző, Hoffmann Rózsa által feltett interpellációban hallottuk azokat a statisztikai adatokat, amelyeket az államtitkár úr ismertetett. Én magam is úgy látom, hogy Magyarországon nem kapacitásbe li problémák vannak, nem a férőhelyek számával van probléma, hanem egyszerűen azzal van probléma, hogy borzasztó nagy az utánpótlás, mégpedig azért, mert sajnos a prevencióra kevés forrást fordít az Országgyűlés, illetve a kormány. Meg kell hogy említsem a zt is, hogy ebben a hét halálos áldozatban csak és kizárólag idős emberek találhatóak, a legidősebb férfi 83 éves volt. Az a helyzet, államtitkár úr, hogy ha megismétlődik az a szituáció, ami a múlt évben, akkor arra lehet számítani, hogy több mint százan lesznek azok, akik megfagynak közterületen vagy kihűlnek a saját otthonukban. A múlt héten említettem azt a nemzeti bankos statisztikát, amely arról szólt, hogy körülbelül 140 ezer olyan család van ma Magyarországon, amely fölött ott lebeg Damoklész kardja , és gyakorlatilag bármikor elveszíthetik a hajlékot a fejük fölül. 840 ezer olyan háztartás van ma Magyarországon, ahol valamilyen rezsihátralékkal küszködnek, és pontosan látjuk azt, hogy ebben az évben március 1jétől háromszor annyi kilakoltatás törté nt, mint az előző években. Még tíz nap van hátra a kilakoltatási moratóriumig, és azt halljuk, hogy a végrehajtók gőzerővel dolgoznak, és mindenkit az utcára tesznek, akivel nem tudnak megállapodni. Felfoghatatlan számomra az, hogy miközben százmilliárdoka t költ a kormányzat stadionépítésre, a Várba költözésre vagy lovardák építésére, akkor miért nem csoportosít elegendő forrást arra a kormány, hogy emberek tízezrei, emberek százezrei ne veszítsék el a fejük fölül a hajlékot. Kérdezem mindezért az államtit kár urat, hogy mi az a konstrukció, amellyel meg tudják előzni a hajléktalanná válást, mennyi forrást szánnak a lakhatás biztonságának a megőrzésére. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁ RI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úrnak köszönöm azokat a szavait, amelyekben az elismerését fogalmazta meg, hogy Magyarországon elegendő kapaci tás van arra, hogy akik hajléktalansággal küzdenek, akik hajléktalanként élnek, azoknak a befogadására most már kiépült az a kapacitás, az az állami ellátórendszer, amely mindenki számára lehetőséget nyújt arra, hogy meleget kapjon, ételt, szállást, orvosi ellátást kapjon. Azt hiszem, hogy ez is egy fontos előrelépés az emberhez méltó élet biztosítása terén; már elhangzott ma, hogy ez közel 11 ezer kapacitást jelent a téli időszakban. Ön felsorolt híreket, amelyeknek nyilván valamekkora része lehet, hogy ig az, valamekkora része lehet, hogy nem igaz, de az biztosan igaz, hogy úgy történtek meg ezek az esetek, hogy közben volt szabad kapacitás a hajléktalanszállókon, tehát ha valaki bement volna ellátásért, akkor megelőzhető lett volna ez. De nemcsak a hajlékt alanszállókra való bemenetel segíthet, hanem 24 órás, úgynevezett diszpécserszolgálatot is üzemeltetünk, amely területi alapon segít abban, hogy ha valakik olyan embert látnak, aki mondjuk, polifoam nélkül, csak úgy papírdarabokon fekszik az utcán, akkor a részére is kihívható az utcai segítségnyújtás, erre is mind normatív finanszírozással, mind civil finanszírozással is, mind civil pályázati támogatási finanszírozással is biztosítottunk lehetőséget. Mindezek mellett jelzőrendszer is segíti a hasonló esete knek a felderítését, főleg azok esetében, akik lakásban hűlnek ki. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszernek a keretében mind észlelő, mind jelzőrendszert működtetünk, ezeket most már minden járásba eljuttattuk, pontosan azért, hogy lehetőséget kapja nak az emberek arra, hogy segítsenek embertársaikon, és mi is észleljük azt, hogyha valaki hasonló nehézséggel küzd. A képviselő úr azonban nemcsak konkrétan a hajléktalanokról beszélt, hanem azokról is, akik nehéz körülmények között élnek, és akár a lakha tásuk is veszélyben van. Szerencsére ők jóval kevesebben vannak, mint pár évvel ezelőtt, hiszen a devizahitelezés miatti krízisben sokkal több
