Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2325 tett arra célzást, hogy ebben a viszonyrendszerben, amikor munkavállaló áll szemben tulajdonképpen a munkáltatóval, bizony kinek vannak hangsúlyosabb pozíciói, tehát azért itt a mérlegnek a másik serpenyőjére is nagyonnagyon oda kellene figyelni, é s a munkavédelmi ellenőrzéseket sokkal komolyabban kellene venni Magyarországon. Vannak egyébként ilyen hírek, hogy a következő évben erre sokkal jobban oda fognak figyelni. Teljes mértékben támogatni tudjuk, ugyanis sokszor hangsúlyoztuk, elmondtam én mag am is: a magyar munkavállaló nem munkaerőállat, a magyar munkavállaló az egyetlen igazi tőkénk, amire alapozni lehet ennek az országnak a fellendítését, ilyenformán tehát meg kellene őket becsülni, meg kell őket védeni. Az indoklás szerinti cél egyébként a z, hogy komolyabban vegyék a bejelentési kötelezettséget, a javaslat ezért szigorítja a munkabalesetbejelentés elmulasztásának jogkövetkezményét. A bejelentéssel kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében ha a sérült munkavállaló elmulasztja a munkabal eset bejelentését, neki kell majd bizonyítania, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben történt. Ez a módosítás egyébként elfogadható, elfogadható elképzelésnek tartjuk, mert tényleg előfordul olykorolykor, hogy a munkavállaló már egy munkaügyi per ben - amit tipikusan azért indít, mert megszűnt a munkaviszonya - jön elő ilyesféle igényekkel, és ilyenkor, mondjuk, ha másra nem is jó ez a féle procedúra, de arra mindenképpen jó, hogy az időt lehessen húzni. Illetve előfordulhatott az is, hogy bosszúbó l terjesztenek be ilyen igényeket, ami aztán majd a munkavédelmi hatóságok számára jelent fölösleges terhet. Úgyhogy amellett, hogy a bejelentési kötelezettségnek a komolyabbá vételét is eredményezheti mindez, ami kétségkívül fontos dolog egyébként, a késő bbi alaptalan, néha előfordul, hogy zsarolásszerű munkavállalói igényeket is ki lehet talán ilyesmivel küszöbölni. De - még egyszer hangsúlyozom - ez csak a mérlegnek az egyik serpenyője. A másik serpenyőben ott van, hogy ha megnézzük a statisztikai adatok at, akkor azért egy négyéves időintervallum alapján most már tendenciáról beszélhetünk Magyarországon, és hogyha összehasonlítjuk a 2012. I. félévi eredményeket a munkahelyi balesetek tekintetében, illetve ezek számait, a 2016. I. félévi eredményekkel, akk or azt kell látnunk, hogy borzasztó tendencia látszik itt kibontakozni, hiszen 2012. I. félévében 7500 munkahelyi baleset volt, ebben az esztendőben az I. félévben viszont már átléptük a 10 ezres számot, tehát itt egy több mint 33 százalékos növekedésről b eszélhetünk. Fel kell tenni egyébként a kérdést, hogy mi lehet ennek az oka. Nyilvánvalóan egy óriási munkavállalói leterheltség egyfelől, ők is arra vannak kényszerítve a szégyenletesen alacsony bérek miatt, hogy túlmunkát vállaljanak, másfelől pedig a mu nkaerőhiány miatt a foglalkoztatók is afelé noszogatják és terelik őket, hogy igenis vállaljanak pluszmunkát, ilyen feltételek közepette pedig mindez törvényszerűen meg fogja emelni a munkahelyi balesetek számát. De ha megnézzük, hogy a kormány mivel csábí tja Magyarországra, mondjuk, a multinacionális cégeket, akkor két dolgot tapasztalunk: az olcsósággal, másrészt pedig azzal, hogy a magyar munkavállaló hátán fát lehet vágni, és hogyha a magyar munkavállaló így van eladva a külföld felé, akkor nem kell azo n csodálkozni, hogyha a munkaadók így bánnak velük - egyébként nemcsak a külföldiek, hanem nyilván sok esetben sajnos, gyalázatos módon, teszem hozzá, a hazai foglalkoztatók is , olcsó, eldobható bérrabszolgának tekintik a magyar munkavállalókat. Ezt mind enképpen meg kellene akadályozni. És hogy mekkora lehet itt a látencia egyébként? Egy ilyen egészségügyi állapotban lévő országban, mint Magyarország, öt napot hiányoznak fejenként átlagosan a munkavállalók egy évben. Akkor hogyha betegen bemegy dolgozni - márpedig bemegy dolgozni, a számok azt mutatják , akkor azt is el kell fogadni, hogy nagyon sok olyan munkahelyi baleset történik, amit éppen azért, mert bizonytalanságban van tartva, mert félelemben van tartva, mert azzal fenyegetik, hogy ha bejelenti, mondjuk, ezt a kisebb munkahelyi balesetet, amit még el lehet tussolni, akkor őt könnyen kirúghatják a munkahelyéről, és ezáltal a családjának a megélhetése kerül veszélybe, akkor meg kell értenünk azt, hogy mekkora itt a látencia, hogy miért van az, hogy rengeteg olyan munkahelyi baleset történhet az országban, amely bejelentésre sem kerül, és ez az előbb említett tízezres szám
