Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
2193 módosító javaslatot nyújtott be Dúró Dóra képvis előtársam, ha a kihirdetés utáni nyolcadik napot határoznánk meg, vagy hasonló módon tennénk meg a hatályba léptető rendelkezést. Ezzel együtt, ha a benyújtott módosító javaslatokat megfontolják, akkor mi is megnézzük, hogy ezekkel együtt a javaslatot tudj uke támogatni. Azt tudom mondani, államtitkár úr, hogy ha ezek az egyrészt érdemi, másrészt technikai módosító javaslatok, amelyeket benyújtottunk, támogatásra lelnének, akkor meg fogjuk fontolni, mert ez a javaslat egyébként alapvetően még támogatható is lenne. De természetesen várjuk, hogy miként alakul még a javaslat, illetve hogy fognak hozzáállni ezekhez a módosító javaslatokhoz. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Jelentkezőt nem látok vezérszó noki felszólalásra, ezért a végére értünk. Elsőként jelentkezett független képviselőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószólónak, aki anyanyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarul folytatja. Öné a szó, 15 perces időkeretben. (15.50) KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló : Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani Gospod Predsednik! Poslanke in Poslanci! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! A 2016. év a köznevelés kérdésében érintett köznevelési intézmények, fenntartók, települési önkormányzatok, nemzetiségi és egyházi közösségek, szülők, tanulók, praktikus an a köznevelés szolgáltatásait igénybe vevők teljes körében intenzív érdeklődést váltott ki. Nem véletlen! Az ugyanis, hogy egy társadalomban milyen színvonalú, mennyire korszerű és hiteles, a továbbtanulást és az emberi élet minden területén mennyire has ználható tartalmi elemeket közvetítő, mennyire tervszerűen és tudatosan építkező és átjárható, mennyire eredményes az oktatás színvonala, fokmérője annak, hogy az adott társadalom, a kormány, a szaktárca és annak intézményei mennyire tudatosan építik, kváz i biztosítják az ország gyermekeinek, fiataljainak, ezáltal az ország lakosságának a jövőjét. A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek, mi szószólók - jómagam középiskolai tanárként is - kiemelt érdeklődéssel fordulunk az állami köznevelési közfeladate llátás változásai, az intézményfenntartás új rendszerének a kialakítása, a tartalmi fejlesztések, a tanulók és tanárok életpályáját befolyásoló változások irányába. A kormány és az emberi erőforrások minisztere által a T/12731. számon benyújtott törvényjav aslat több paragrafusa kiemelten is a nemzetiségi köznevelési kérdéseket, azoknak jogszabályi hátterét érinti, tisztázza, egyértelműsíti. A törvényjavaslat első pontja, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosít ása a magyarországi nemzetiségek gyakorlatában azon okból is érdekes, hogy egyes nemzetiségekhez tartozó fiatalok közül anyaországaik és Magyarország között kötött oktatási, kulturális és további kétoldalú megállapodások okán az anyaországban szereznek sza kmai végzettséget, diplomát. Ezek elismertetése a hatályos nemzetközi egyezmények, az uniós irányelvek, a lisszaboni elismerési egyezmény alapján lehetséges a nemzeti jog által szabályozott formában. A hivatkozott törvény 5. §a értelmében: „Az eljáró ható ság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására szakértői bizottságot vagy szakértői bizottságokat hozhat létre.” Jelen tárgyalt javaslat a következőképpen módosít: „Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcs olatos szakértői feladatok ellátására szakértőt rendelhet ki. Szakértő az a személy lehet, aki oktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal és legalább tízéves oktatási vagy oktatásigazgatási szakmai tapasztalattal rendelkezik.” A módosítá s a hatályban lévő szabályozást jelentősen egyszerűsíti. A nemzetiségi közösségek számára előnyt jelentene, ha a
