Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
2194 szakértő személye is közülük kerülhetne ki, különösen a köznevelés területén elhelyezkedni kívánó, leendő nemzetiségi nevelők, tanárok esetében . A külföldön - az anyaországgal rendelkező nemzetiségek esetében az anyaországban - bizonyítványokat, diplomát szerzett szakemberekre a nemzetiségi közösségek minden területen számítanak, így a törvénytervezet tervezett módosítását megnyugtató változtatás nak tartjuk. A T/12731. számú törvényjavaslat 2. pontja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvény módosítása. A törvényjavaslat 3. §a a nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. § 1. pont módosításait tartalmazza az intézmények alapfeladatai, tehát a k öznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladatok definiálásával. A nemzetiségi köznevelés érintettsége több ponton átvezetés a jelen hatályos törvényből. Nem volt jelen ez ideig azonban az alapfeladatok közö tt a törvényjavaslat 3. §ának az 1.15. pontjába került fogalom, a kiegészítő nemzetiséginyelvoktatás. A 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - hivatkozva a nem zeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényre - egyértelműen megfogalmazza a kiegészítő nemzetiséginyelvoktatásra vonatkozó jogszabályi körülményeket. A 8. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a nemzetiségi nevelésoktatást milyen oktatási formák szerin t lehet megszervezni. Ennek az e) pontja a kiegészítő nemzetiségi nevelésoktatást is megnevezi. Az alapfeladatok közé kerülése tehát indokolt és a számunkra megnyugtató. A Magyarország Kormánya által 2015ben közreadott és e ház falai között is tárgyalt B /6626. számú „Beszámoló a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről 2013 februárja és 2015 februárja között” ugyanis hiteles adatok alapján bizonyítja e nemzetiséginyelvoktatási forma működését. A beszámoló 6. számú melléklete tartalmazza ezen a datokat: e nevelési évben 35 intézményben 1284 gyermeket érintett. E kérdéskörhöz sorolom a 8. § tartalmi elemét is, amely a nemzeti köznevelésről szóló törvényt 14/A. alcímmel egészíti ki. E paragrafus törvénybe iktatja a 17/2007. (III. 1.) EMMI rendelet kiegészítő nemzetiséginyelvoktatásra vonatkozó rendelkezéseinek a lehetőségeit. Az EMMIrendelet 2. pontja foglalja egybe a nemzetiségi óvodai nevelést, megfogalmazza ennek feladat- és hatáskörét. A T/12731. számú törvényjavaslat 8. §a tartalmát a Magyar országi nemzetiségek bizottsága örömmel üdvözli. Kérjük a tisztelt képviselőket a törvényjavaslat támogató elfogadására. A nemzetiségeket érintő változást foglal egybe a törvényjavaslat 14. §a is. Eszerint: „Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képv iseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre.” Az i ntézményi tanács feladatait a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 121. §a rögzíti. A paragrafus tartalmazza az intézményi tanács létrehozásával és működésével kap csolatos szabályokat is, eszerint az intézményi tanács létrehozásának kezdeményezésére jogosult a nemzetiségi önkormányzat is. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 73. § (3) bekezdése ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatok számára tag delegálásának lehet őségét a tanácsba nem tartalmazza. E jogszabályi ellentmondásra egy szekszárdi német nemzetiségi önkormányzat hívta fel az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes figyelmét. A nemzetiségi ombudsm anhelyettes a jogbiztonság és a nemzetiségi jogok érvényesülésének céljából vizsgálatot kezdeményezett. Az ellentmondás feltárása nyomán az AJB3090/2016. számú ügyben megállapították, hogy nincs összhangban a köznevelésről szóló törvény és a nemzetiségi ö nkormányzatok által az iskolai intézményi tanácsba történő tag delegálásának módját szabályozó miniszteri rendelet.
