Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2192 utasították el az ilyen igényeket. Ez egy jobban kidolgozott taxatív kritériumrendszer esetén sokkal beláthatóbb lenne és a visszaéléseket, a h ibákat jobban ki lehetne szűrni. Egyébként azt kell mondanom, hogy például a német nemzetiség ennek egy nagy haszonélvezője a tekintetben, hogy nagyon sok oktatási intézményt átvettek. Jómagam is a XXII. kerületben annak idején, akkor még nem nemzetiségi, hanem kisebbségi önkormányzatnak tagja voltam nyolc éven keresztül; tehát tudjuk, hogy ezek a lehetőségek jók, ezekkel nemcsak az önkormányzatok élnek, hanem a helyben lakók is. Nemcsak XXII. kerületi példa volt, hanem máshol is a helyben lakó és adott ese tben a nemzetiséghez nem tartozó diákok szülei is nagyon sok esetben szívesen íratják ilyen intézményekbe a gyerekeiket. Tehát ennek a támogatása és előrevitele kiváló lehetőség arra is, hogy a kultúrákat, a nemzetiségeket, illetve az anyatársadalmat közel ebb vigyük egymáshoz. Ha a kapacitásbővülés meglenne, akkor - azt kell mondanom - akár nyelvoktatási feladatokat is el lehetne végezni, mert Magyarországon a nyelvtudás szintje sajnos eléggé alacsony európai összehasonlításban, több német nemzetiségű iskol ában, de ez egyébként másokra is igaz. Most azért beszélek a németről, mert arra van nagyobb rálátásom. Azt is elősegítené, hogy nem csak a német nemzetiségű gyermekek tudnák a nyelvet elsajátítani, nagyon sokan íratnák be a gyermekeiket. Egyébként sok ese tben sajnos még a nemzetiségiek sem mindig jutnak be, mert nagyon nagyok az igények. Ami viszont nem mindig megoldott, az az, hogy a KLIK által fenntartott nemzetiségi oktatási intézmények különös igényeit, itt a nemzetiséget húznám alá, nem mindig tudja a rendszer kezelni, ez is egy visszajelzés a nemzetiségek részéről. Tehát nyilvánvalóan az igények nagyobbak lennének, mint a lehetőségek. Bár pozitív módon kiemelték a nemzetiségi pótlék létét a nemzetiségek köréből, nagyon örülnek, hogy van, de egy olyan probléma merül fel, hogy a lekötött munkaidőt a tanár munkaidejének 50 százalékában határozza meg, tehát ilyen nemzetiségi nyelven kell oktatni, hogy erre jogosult legyen. A visszajelzések alapján intézményenként, tankerületenként változik, hogy mennyi az 50 százalék. Jobb lenne ezt olyan módon meghatározni, hogy egy fixebb, könnyen beláthatóbb számot tűzünk ki, hogy jobban tudjanak számolni ezzel az ilyen tanárok. Az is egy nagy probléma, ha mondjuk, egy óra hiányzik ehhez az 50 százalékhoz, mert akkor gya korlatilag semmilyen pótlékban nem részesül az adott tanár. Ennek is a juttatási szabályzatát egy pontosabb és életszerűbb meghatározásban kellene meghatározni. Ez lenne az, ami odavezetne, hogy talán el kellene ismerni az 50 százalék alatti óraszámban tan ított nemzetiségi órákat is. Azt hiszem, hogy megérdemelnék ezt a tanárok. Az tényleg lélekromboló dolog, hogy ha csak egykét óra hiányzik, akkor semmi pótlék nincs. Még kérdésként merült fel az idegennyelvtudási pótlékkal kapcsolatosan, hogy bár az 1992 . évi XXXIII. törvény ismeri, ha egy meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt és ezzel rendelkezik az adott tanár, akkor jogosult erre a pótlékra, viszont a 2011. évi CXC. törvény 8. mellékletében nem szerepel ez a pótlék. Felmerülhet a jo ghézag lehetősége. Tisztázni kellene azt a kérdést, hogy a különböző nemzetiségi nyelven való oktatás, ami, ahogy elmondtam, nem esik bele a nemzetiségi pótlékba, hogyan kerülhet pontosan kompenzálásra, megilletie azt a pedagógust, aki nem éri el az 50 sz ázalékos szintet, viszont elméletileg az idegennyelvtudási pótlékra jogosult lenne. Ez annál is inkább igaz, mivel, ahogy mondtam, Magyarországon a nyelvtudást mindenképpen akár a nemzetiségek felhasználásával, akár máshogy növelni kell. Ennek a legjobb m ódja egyébként az, ha már az oktatásban nemcsak egy nyelvóraként, hanem adott tárgyak oktatásaként is bevezetésre kerülhet. Nyilván ez jó tanárok nélkül nem fog menni, ne legyenek illúzióink, és úgy sem megy, ha csak egykét órában letudjuk a nyelvórákat. Ez mindenképpen Magyarország gazdasági lehetőségeit is meg fogja határozni a jövőben. Még egy dolgot szeretnék elmondani. Apróságnak tűnhet, de ha már jogalkotásról beszélünk, a hatálybalépés november 30ai időpontja esetleg korai lesz, nem csak a felkészü lés miatt. Nem tudjuk, hogy addig végigfute az Országgyűlésen a törvény. Persze, értem én, hogy mondjuk, egy TABmódosítóval ezt még ki lehet küszöbölni, de lehet, hogy hatékonyabb lenne, és erre is egy
