Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ... - ELNÖK: - HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2126 a bejelentési díjat pedig vissza kell fizetni. Végül pedig a bejelentési rendszerrel kiküszöbölhető a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak kétosztatúsága - vizsgálati, majd versenytanácsi szak , így előfordulhat, h ogy hiánytalan bejelentés esetén a fúzió végrehajtására nyolc napot sem kell várni. Csökkenni fognak az eljárási díjak is. A bejelentés esetében a kérelem jelenleg 4 millió forintos díja 1 millió forintra mérséklődik, ami a fúzióengedélyezési eljárással já ró díjfizetési terheket jelentősen csökkenti, amivel az elmúlt öt év ügyei alapján készített becslés szerint a Gazdasági Versenyhivatal fúziós díjbevételének körülbelül harmada, évi átlag 4060 millió forintnyi összeg a vállalkozásoknál maradhat. Eljárásin dítás esetén annak lefolytatása a hatályossal azonos lesz, így az ahhoz kapcsolódó 4, illetve 16 millió forintos igazgatási szolgáltatási díj a törvényjavaslat szerint összességében nem változik, mert a törvényjavaslat szerinti 3, illetve 15 millió forinto s díjak az összefonódás bejelentésekor megfizetett 1 millió forinttal együtt a jelenlegi díjakkal azonos terhet jelentenek majd a bejelentő számára. A javaslat hatására kevesebb lesz az engedélyeztetés. A bejelentés jelenlegi 500 millió forintos küszöbe a duplájára, 1 milliárd forintra emelkedne. Ez a küszöbszám a GDParányos küszöbértékeket tekintve az EU átlagához, de a hozzánk hasonló nagyságrendű országok hasonló küszöbszámaihoz képest is kifejezetten alacsonynak tekinthető. Csak hogy néhány példát mond jak. A mérték Magyarország esetében, ez az arány 0,0016 százalék, Csehországban 0,0058 százalék, Belgiumban 0,0099 százalék, Horvátországban pedig 0,0034 százalék. A 15 milliárdos küszöb emelése nem indokolt, ugyanakkor a hozzánk hasonló nagyságrendű orszá gok közül több esetben is közel esik a GDParányos küszöbérték a 15 milliárdos magyarhoz. A magyar 0,047 százalék, Csehországban 0,036 százalék, Belgiumban 0,025 százalék, Dániában 0,047 százalék. Ezzel szemben a nagyobb európai országok esetében többszörö s eltérés van. A francia például 0,007 százalék, Németországban 0,017 százalék. A javaslat az európai országok többségének gyakorlatához igazodva kívánja módosítani a bejelentési küszöbszámok számítási módját oly módon, hogy a magyar vállalkozások esetében is a magyarországi forgalmat és ne a világméretűt kelljen csak számításba venni. Az elmúlt öt év ügyei alapján készített becslés szerint a jelenlegi fúziók körülbelül 1015 százaléka, évi átlag háromöt ügy kapcsán a javaslat szerint megszűnne a kötelező kontroll a bejelentési küszöbszámok emelése és a forgalomszámítás szabályainak változása miatt. A versenyjogi kártérítési keresetek szabályozása tárgyában a törvényjavaslat az alábbi főbb szabályozási területeken tartalmaz rendelkezéseket. A javaslat rögzí ti, hogy a versenyjogi kártérítési perek esetében a polgári törvénykönyvről szóló törvény és a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A törvényjavaslat értelmében mindenkit megillet a kártérítéshez való jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az akár közvetlen vevő vagy adott esetben eladó, akár közvetett vevő. Megerősítésre kerül, hogy a károsult teljes kárának megtérítésére jogosult. A javaslat lehetővé teszi a ver senyhatóság számára, hogy a bíróság felhívására tájékoztatást adjon a kár bekövetkezésével, mértékével és az okozati összefüggés fennállásával kapcsolatos álláspontjáról. A Gazdasági Versenyhivatal álláspontjának kialakítására és annak ismertetésére nem kö teles, ezt indokolás nélkül visszautasíthatja. A javaslat kimondja, hogy ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság eljárt, a bíróság kötve van a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság bíróság előtt nem támad ott határozatának vagy a határozatot felülvizsgáló bíróság jogerős, rendes jogorvoslattal tovább már nem támadható határozatának jogsértést megállapító részéhez. A versenyjogi jogsértéseket gyakorta nem egy, hanem több vállalkozás követi el. Erre figyelemm el szükséges a többek közös károkozására vonatkozó külön rendelkezések meghozatala, fő szabály szerint érvényesülő egyetemleges felelősség körében egyes meghatározott feltételek
