Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ... - ELNÖK: - HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2127 teljesülése esetén kedvezőbb szabályok alkalmazását rendelve el a kis- és közé pvállalkozások esetében. (10.40) A kedvezőbb előírások ugyanakkor nem alkalmazandók, ha a kis- vagy közepes vállalkozás vezető szerepet töltött be a versenyjogi jogsértésben, más vállalkozást a versenyjogi jogsértésben való részvételre kényszerí tett vagy vele szemben korábban már állapítottak meg versenyjogi jogsértést. A törvényjavaslat törekszik egyensúlyba hozni a jogsértő vállalkozások engedékenységi politikában való részvételhez fűződő érdekeit a károsultak érdekeivel, egyrészt a bizonyítéko k feltárása körében előírva egyebek között, hogy az engedékenységi kérelem bizonyítékként történő feltárására való kötelezésre nincs lehetőség, másrészt a többek közös károkozására irányuló szabályok vonatkozásában. A versenyjogi kártérítési pereket jelenl eg információs aszimmetria jellemzi. A kártérítési igény megalapozottságának igazolásához szükséges bizonyítékok gyakran csak az egyik fél - jellemzően a károkozó - vagy harmadik felek birtokában vannak, s ezekhez a károsult nem tud hozzáférni. A sikeres i gényérvényesítés ezen akadálya, a bizonyítékok feltárása bíróság általi előírásának intézménye révén hárítható el azzal, hogy e szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie az érintettek eltérő érdekei között. A külön szabályok szabta keretek között lehetőség van a versenyhatóság ügyirataiban fellelhető bizonyítékok feltárására irányuló indítvány benyújtására is. A törvényjavaslat támogatni kívánja a versenyjogi jogsértéssel okozott károk peren kívüli rendezését. Ennek érdekében a károsultakat megillető kártér ítés megfizetésére köteles, egyezséget kötő jogsértő vállalkozások pozícióját kedvezőbben határozza meg az egyezséget nem kötő jogsértő vállalkozásokhoz képest úgy a károsultak irányába történő kártérítési, mint a jogsértők egymás közötti megtérítési kötel ezettségét illetően. A törvényjavaslat azáltal is támogatja az alternatív vitarendezés igénybevételét, hogy a bírság kiszabása körében irányadó szabályozást úgy módosítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásban kiszabandó bírság ös szegének meghatározásakor enyhítő körülményként veheti figyelembe, ha a határozat meghozatalát megelőzően lefolytatott alternatív vitarendezési eljárásban létrejött megállapodás alapján a jogsértő vállalkozás kártérítést fizetett a versenyjogi jogsértés ká rosultja részére. Alternatív vitarendezésnek minősül bármely eljárás, amely a kártérítési igény tekintetében fennálló jogvita peren kívüli rendezését teszi lehetővé. Tisztelt Országgyűlés! A törvény egyéb rendelkezéseit illetően: az előterjesztés a követke ző téren tesz javaslatot a módosításra. Azon vállalkozások, akik elismerik a Gazdasági Versenyhivatal előtt folyó eljárásban a jogsértést, és lemondanak a bíróság előtti jogorvoslat jogáról, a korábbi 10 százalék helyett 30 százalékig terjedő bírságcsökken tésben részesülhetnek. Emellett a viszonteladásiárrögzítést tartalmazó vertikális megállapodásokra is benyújthatnak a vállalkozások akár teljes bírságelengedést vagy 50 százalékig terjedő bírságcsökkentést eredményező engedékenységi kérelmet. Ezzel együtt az ilyen korlátozások csekély jellegűvé minősíthetősége 10 százalék alatti részesedés esetén megszűnik. Végül, de nem utolsósorban a javaslat erősíti a Gazdasági Versenyhivatal eszköztárát is. A fúzióbejelentési intézményrendszerre áttéréssel párhuzamos an szükséges, hogy az Európai Bizottsághoz hasonlóan a magyar versenyhatóság is rendelkezzen az előzetes bírói engedélyhez kötött helyszíni kutatás lefolytatásának lehetőségével fúziós ügyekben, ezzel erősítve a vállalkozások által benyújtott adatok megal apozottságát, mert ez biztosítja az eljárás gyorsítását. A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentési küszöbszám emelésével együtt meg fogja kapni a jogot arra, hogy a küszöbszámot el nem érő, de a versenyt jelentősen csökkentő összefonódásokat hivatalból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a tranzakció zárásától
