Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2039 500 milliárdos vasutat a kínai áruk részére, amelyek vagy jönnek, vagy nem, de a beruházás nemzetgazdasági szempontból mindenképpen veszteséges lesz, ellenben nagyon fontos célként jelöli meg a kormány. Ez azért probléma, mert hogyha megnéz zük azt, hogy Magyarország fideszes többségű Országgyűlése országgyűlési határozat formájában elfogadta a nemzeti fenntartható fejlődésről szóló keretstratégiát, akkor meg kell hogy mondjuk, ezek a fajta árumobilitási és neoliberális gazdaságpolitikát szolgáló kereskedelmi szempontok nincsenek összhangban azzal, amit egyébként a fideszes többségű parlament elfogadott az irányvonalak tekintetében. De mégis mennek előre, mint ahogy Demszky a 4es metróval, csillagászati költségekbe verte az országot egy rossz beruházás miatt, és úgy tűnik, hogy ez a BelgrádBudapest is egy hasonló irány jelen pillanatban Magyarországnak. És ami különösen aggasztó, hogy ez a beruházás természetvédelmi területeket is érint, és engedtessék meg, hogy ez ügyben a saját szakter ületemre, egy kicsit hazafelé beszéljek, hiszen miután az Orbánkormány leépítette a környezetvédelem intézményrendszerét, és közös természeti kincseink megóvása helyett a rombolást, a szabad rablást tette normává szerte az országban, legalább az ilyet, am ikor nem egy befektető, nem egy rossz szándékú, az üzleti szempontjait elsődlegesen szem előtt tartó gazdasági szereplő teszi meg ezt, hanem maga a kormány fejleszt úgy, hogy az veszélyeztet természetvédelmi területet, ezt viszont hadd kérjük számon a korm ányon, hiszen itt azért meglenne a lehetősége, hogy alternatív megoldásokkal csökkentse a környezet- és természetvédelmi károkat. A kiemelt beruházási törvénnyel, illetve most a kisajátítások lazításával a rombolást fékezni tudó intézményeket gyakorlatilag kiiktatja. Ez ismét egy olyan eszköz, ami alapvetően a jogállamiságot veszélyezteti, hiszen gyakorlatilag a kormány politikai eszközökkel a közigazgatás rendszerébe beavatkozik. Nyilván ez az irány, már onnantól kezdve, hogy ezek nem közigazgatási hivatal ok, hanem kormányhivatalok, mondhatjuk azt, hogy normális, hiszen most már a kormány akarja befolyásolni a magyar államigazgatásnak a döntéseit, de hogyha hiszünk abban, hogy lehet még Magyarországon valaha egy normális jogállam, akkor igenis, szükség lenn e azokra a fékekre, amit a politikától független közigazgatási rendszer fenn tud tartani. Ezért ezeknek a kisajátításoknak a lazításával, a rombolást fékezni tudó intézményeknek a kiiktatásával ez nyilvánvalóan nem egy támogatandó irány. A másik aktuális e set az etyeki kisvasút ügye, mint erre ellenzéki képviselőtársaim utaltak. Itt a helyiek ellenállását a kormány ezzel a törvénnyel akarja gyakorlatilag megtörni. Sajnos azért vagyunk most itt néhányan - a Fidesz soraiból hárman és mi, néhányan ellenzéki ké pviselők , hogy beszéljünk erről az egyedi ügyről, és úgy, hogy ezt gyakorlatilag egy országos szintű törvénnyel megpróbáljuk teljes mértékben felülírni, ami nem tűnik egy szimpatikus dolognak, sőt mármár aljas dolog, hiszen gyakorlatilag a felcsúti kisv asút egy drága és értelmetlen presztízsberuházás volt. Akármennyire is álmodott arról esetleg a miniszterelnökünk gyermekkorában, hogy egyszer csinál egy ilyet saját magának, most azért mégsem tekinthetjük ezt pozitív, társadalmi szempontból hasznos tevéke nységnek. És gyakorlatilag hirtelen erőszakot tesznek egy olyan településen, amelyik ezt nem akarja, és senkinek nem lesz haszna belőle, nemzetgazdaságilag és egyénileg sem, kivéve az építést végző céget. De nyilvánvalóan, hogy ha államtitkár úr rendelkezi k olyan információkkal, amelyek arról szólnak, hogy a felcsúti kisvasút eddigi bevételtermelő képessége olyan mértékben hozzájárul a nemzetgazdaság bevételeihez, hogy azt érdemi tényezőként kell számba venni Magyarország költségvetésében, akkor nyilvánvaló an érdemes megfontolásra ez is, de jelen pillanatban, amit lehet, hogy hazug sajtó, de sajtóhírekből tudunk, alapvetően a kihasználatlanság, az üres és gazdaságtalan fenntartás jellemzi ezt a rendszert. Így nyilvánvalóan osztjuk az etyekiek aggályait, és felmerült problémáikat nyilvánvalóan képviselnünk kell itt az Országgyűlés falai között. A kisajátítások mellé társul az értelmetlen titkosítás is, mint arra szintén ellenzéki képviselőtársaim részben már utaltak. Harminc évre titkosítanak olyan adatokat, amelyek alapvetően közügyek, és alapvetően mindannyiunkra tartoznak, hiszen a mi adónkból valósulnak meg és a
