Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2029 A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítását az eljárások egyszerűsítésének az igényével magy arázzák az előterjesztők, bár itt elképzelhető más dolog is, amit majd az észrevételi részben szeretnék alaposabban kifejteni. Az ötödik témakör a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása, amely egy új fogalmat vezet be a vasúti tö rvény fogalomrendszerébe. A pályahálózatműködtető az állami hálózatban álló vasúti pályahálózat vagyonkezelésére és működtetésére szerződő, többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság - ez az új definíció , amely a feladatát közfeladatként látja el. A működtetés joga a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának a továbbengedésére is kiterjedhet, valamint áttételesen nemcsak pályahálózat, hanem vasúti pálya és annak tartozékai vagyonkezelését é s működtetését is jelenti. Hát, ezt mondták önök a GYSEVproblémakör kezelésének. Hát, ez meglehetősen kacifántosan van belefogalmazva a 27. § környékén. A közforgalmú vasúti járművek biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő műszaki adatok meg ismerése iránti igényt bűzmeg… (Nevetve:) Hát igen, bűzlik, bűzlik ez a rész; a tudatalattim bűzmegelőzésnek mondta, pedig az indoklásban bűnmegelőzés szerepel, de bűzlik ez a rész, az adatok megismerésének a tiltása. Tehát azzal indokolják, hogy az adatok megismerése iránti igényt csökkentik, hogy bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekből a jármű üzemidejének végéig, de legfeljebb harminc évig korlátozni lehet. A megismerés korlátozásáról az adatkezelő a terrorizmus elleni küzdelemért és a bűncselekmény ek megelőzéséért felelős miniszter véleményének kikérésével dönt. Magyarul, azt titkosítanak, amit akarnak, mert a vasút területén az utolsó csapszegre is azt lehet mondani, hogy terrorvédelmi szempontból rendkívül fontos, mert ha ez hiányzik, akkor biztos összeomlik valami. Úgyhogy ez egy nagyon gumiszabály, amivel bármiféle mutyit el lehet majd tüntetni vagy ennek az adatait le lehet fedni. Úgyhogy nem biztos, hogy ez a transzparencia irányába mozdul, sőt, szerintünk ez meglehetősen problémás. A kisajátít ásról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása az indoklás szerint az eljárások gyorsítását szolgálja majd. De hogy mi módon, az meglehetősen kritikus. (12.30) A kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló törvény módosítása a kárnyilvántartással öss zefüggő adatköröket és adatszolgáltatási szabályokat módosítja. Ezt meg kell erősítenem, hogy helyesen. Tehát ami áttekinthetőbbé, megbízhatóbbá, egységesebbé teszi a kárnyilvántartással összefüggő adatokat és ezek kezelését, az jó irányba tett módosítás. Módosítják továbbá a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt, a közlekedésszervezőtől vagy a viszonteladótól… - ez a bizonyos HÉVprobléma. Ez alapvetően az ezen a területen dolgozó cégek érdeke; remélem, hogy a fogyasztókat, az utasokat nem éri külön bonyodalom emiatt. Azért néhány súlyos észrevételt még szeretnék kifejteni a hátralévő időkeretemben. A tervezet a kormányzati honlapon négy napra, mindössze négy napra közigazgatási egyeztetésre lett kitéve, egyeztetésre bocsátották, négy egész nap ra. Az előterjesztésnek a jogalkotási törvényben kötelezően előírt előzetes hatásvizsgálati lapja négy napra ki volt téve. Látható, hogy az előterjesztő nem nagyon veszi komolyan azt a törvényi kötelezettséget, hogy hatásvizsgálat. A hatásvizsgálati lapon ez szerepel: az előterjesztéstervezet címe - az ismertetett - az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása. I. a hatásvizsgálati lapon: költségvetési hatások. A mellette szereplő megjegyzés: nincsenek. II. hatásvizsgálati szempont: adminisztratív terh ek. Változatlanok. Ez helyből nem igaz, mert változnak az adminisztratív terhek. A III. a hatásvizsgálati lapon: egyéb hatások nincsenek. Fel lehet tenni a kérdést, hogy ha egy tervezetnek semmiféle hatása nincs, minden adminisztratív teher változatlan, ak kor miért nyújtják be ezt a mintegy 56 paragrafusból álló törvényjavaslatot. Nem akarom én azt mondani, hogy helytállóak ezek a megjegyzések, hogy semmiféle hatása nincs, de az előterjesztők írták le. Vegyék már komolyan a saját hatásvizsgálatukat!
