Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel öss... - ELNÖK: - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1987 ELNÖK : Köszönöm sz épen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Font Sándor úrnak, a Mezőgazdasági bizottság elnökének, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Elnök úr, öné a szó. FONT SÁNDOR, a Fidesz képvi selőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy itt az előterjesztő és államtitkár úr is már érzékeltette, két technikai jellegű problémát szeretnénk kezelni. A gyakorló gazdálkodók mind a kettő problémával, sajnos, ha érintettek, akkor találkoztak, amelyben nem lehetett tisztázni egy földhasználati jogosultságot, ezáltal elesett vagy kicsúszott a rendelkezésre álló idő alatt, hogy benyújtsa a földalapú vagy egyéb támogatási igényét, és ezáltal eleshetett az u niós támogatási forrástól. Ez természetesen nemcsak a gazdának okoz komoly veszteséget, hanem nekünk, magyaroknak, az országnak is, hiszen ha ott hagyunk az Unió asztalán egy nekünk szánt forrást, az nem jó. Ezért a törvényalkotás már több fordulatban prób ált minden földhasználati jogosultságot a lehető legkönnyebben igazolhatóvá tenni, hogy a támogatási jogosultság egyben megszerezhető legyen. Két olyan esetet javasol most az előterjesztő tisztázni, amely az életben sajnos előfordult. Az egyik a megbízási szerződés esetén, hogy ekkor az egy évre kiadott földhasználathoz egyben jogosulte a földhasználó földalapú támogatási igényt is benyújtani. Eddig erre nem volt lehetőség, tegyük hozzá. Most az előterjesztő arra tesz javaslatot, hogy ebben az esetben is, a megbízási jogviszony esetében is, ha a használat megbízással került oda és nem bérleti szerződésen keresztül került oda hozzá, akkor is jogszerű földhasználónak tekintsük ezt a földművest. Így megnyílik az út a földalapú támogatás igényléséhez. A másik m ár egy, a közvélemény számára sokkal kevésbé tisztázott kérdést akar tisztázni, miszerint a költségvetési szervek időnként jogutódlással vagy jogutód nélkül megszűnnek; de mi van az olyan költségvetési szervvel, amely jogutódlással szűnik meg, volt jogos f öldhasználati bejegyzése egy adott földterületre, és erre ő természetesen igényelhetett földalapú támogatást és egyéb pályázati lehetőséget; ugyanakkor ha a költségvetési szerv megszűnt, és jogutódja élő szervezet lett, akkor a jogutódra nem terjedt ki edd ig, a törvényjavaslat előtti állapotig a jogos földhasználói státusz. Azaz a jogutód már nem indulhatott egy földalapú pályázat benyújtásakor. Ezt a helyzetet szeretnénk tisztázni, hogy költségvetési szerv ha jogutódlással szűnik meg, akkor a jogutódot is jogos földhasználónak kell hogy tekintsük, és megnyílik az út a pályázat benyújtásához. A harmadik kérdéskör már egy picit izgalmasabb: a földhasználat jegyző általi igazolása. Ezt a tárgysorozatba vételkor is megemlítettem, hogy értem, értjük azt a lehető séget, hogy vészhelyzetben az utolsó pillanatban, időben való korlátozás esetén a jegyző is adhasson ki igazolást az adott föld használója felé, és ezzel szintén megnyílik az út a földalapú támogatások igényléséhez. Itt egyetlenegy felvetésünk volt, és err e kérnék is itt megnyugtató választ. A bizottsági ülésen erre kaptunk választ, miszerint jelenleg a földhivatal az, aki a földhasználatot jogszerűen igazolni tudja. Itt megjelenik még egy szerv, ez maga a jegyző, aki kvázi hatósági személyként a földhivata llal párhuzamosan is adhat ki igazolást. Én annak a tisztázását kértem, hogy e két szerv, mint a földhivatal, amely eddig egyedülálló szervként adhatott ki földhasználati igazolást, mellette megjelenik a jegyző is mint igazolást kiadó szerv, a kettő igazol ás között ne legyen átfedés, ellentmondás, vita, bármilyen esetet is tételezünk fel. Mert akkor kellemetlen helyzetbe hoztuk a vitatkozó feleket. Többször előfordult ugyanis, hogy egy adott földterületre túligénylés, ráigénylés, többes igénylés jelentkezet t, és az volt a vesztes fél rendszerint, akiről utólag kiderült, hogy ő a jogos földhasználó, de az új pályázati igényét, földalapú támogatási igényét korlátozta egy olyan helyzet, amelyben valaki azt gondolta, hogy még őneki is van oda jogos földhasználat i lehetősége, és ezzel a kettősséggel már megállt a valóban jogos földhasználónak is az igénye a földalapú támogatások felé. Akár egyéves elcsúszás is lehetett ilyen esetekben sajnálatosan. Csak arra hívnám fel a figyelmet,
