Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel öss... - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1988 hogy ezt egyértelműen az államig azgatási eljárásban tisztázzuk, hogy jegyző és földhivatal nem átfedve és nem egymásnak ellentmondva végzi ezt a munkát. A másik nagy területre áttérve: az osztatlan közösök esetében le szeretném szögezni, hogy ezt a problémát akkor fogjuk tudni majd végle gesen tisztázni, ha megszűnnek az osztatlan közös tulajdonok, és mindenkinek földhivatali bejegyzéssel a tulajdona majd a saját nevére kerül. Számtalan variáció létezett már eddig, hogy hogyan próbáljuk tisztázni az egyes tulajdonok tulajdoni arányát és ha sználati arányát az osztatlan közös területén. A mostani javaslat előtti állapotnál, tisztázzuk, jelenleg egyhangú vélekedésnek kellene megszületni a használatról. Ez óriási nehézségeket okoz, sokszor öröklés, elhunyt, nem fellelhető tulajdonostárs esetébe n. Persze erre is van megoldás a mostani, jelenleg élő szabályzatban. De megjegyzem, hogy mielőtt erre a variációra tértünk volna rá, hogy teljesen egyhangú határozat kell a tulajdonostársak között a használatot illetően, az azelőtti állapotban elégséges v olt a feles döntés, és a mostani javaslat annyiban tér vissza a feles döntéshez és annyiban újszerű, hogy itt, ha ellenérdekelt fél van 10 százalék tulajdonrésszel, akkor fölviszi kétharmados szintre a döntést. Tehát a kisebbségi ellenvéleménynek egy nagyo n erős pozíciót ad azzal, hogy a többség már csak kétharmados döntéssel tudja a végleges földhasználatot tisztázni az osztatlan közösön belül. Megjegyzem, hogy amíg sima feles többségű volt sok évvel ezelőtt a döntés, ott előfordulhatott az is, hogy volt e gy gazda, akinek tulajdona volt, osztatlan közös tulajdona egy nagy egységben, és a többség úgy döntött, hogy bérbe adják a teljes területet egy kívülálló művelőnek. (9.20) Ez azt is jelenthette, hogy a kisebbségi tulajdonosnak, aki nem értett volna egyet a bérbeadással - ez egyébként egy gazdaember volt, aki másutt a saját területén gazdálkodott , azzal kellett szembesülnie, hogy egy téeszutód részvénytársaság bérli az ő földjét azért, mert a vele közös tulajdonban lévő többségi döntés bérbe adta ennek a részvénytársaságnak a földet művelni, miközben ő a saját földjét, a tulajdonában lévő tizenegynéhány százalék földjét nem művelhette meg. Tehát nagyon kellemetlen helyzetet is tudtunk produkálni azzal, hogy feles többségi döntéssel már elégséges volt rende lkezni a föld használatáról. Magyarul, egy tulajdonos nem művelhette meg a saját földjét azért, mert a többségi tulajdonosok az ő földrészét is bérbe adták egy részvénytársaságnak. Ezek rendkívül szélsőséges és paradox helyzetek. Bízom benne, hogy ez a két harmados, magasabb szintű egybehangzó döntés ezeket a kellemetlen helyzeteket is kiküszöböli. Mindenesetre valószínű, hogy gyakorlati oldalon egyszerűbb lesz eldönteni, hogy osztatlan közös esetében milyen legyen a művelési arány - bár az arány egyértelmű , a területek és a megosztás hogyan alakuljon majd ki. Ugyanakkor, mint említettem, az osztatlan közösnek mint igazi problémának a megszüntetése csak akkor lesz, ha egyszer majd névre írjuk, amire nagy erőfeszítéseket teszünk minden évben. A Fideszfrakci ó támogatni fogja ezt az előterjesztést. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó. DR. LEGÉNY ZSO LT, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a mezőgazdasági és halászati támogatásokkal kapcsolatos, a gyakorlatban felmerülő problémák egy részét orv osolja. Így például a gyakorlati jogalkalmazás során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti bizo nyítási eszközök köre nem teljes körű, abból hiányzik az NFA által megkötött megbízási szerződés, továbbá rendezetlen a földet vagyonkezelő költségvetési szervek jogutódlásának kérdésköre. Ugyanígy probléma az is, hogy a sokszereplős osztatlan közös tulajd onban álló földek a legtöbb esetben
