Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - Ikotity István és dr. Hadházy Ákos (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Mikor fejezik be a munkaadókkal való alkudozást a közszféra munkavállalóiról?” címmel - DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP):
1717 titkolhatom, hogy a gyermekek számának a növelése, a gyermekszületés az, ami az emberi életet, a családi életet igazán megkoronázza. Nem véletlen az, hogy ha egy fiatal embernek gyermeke születik, akkor az egy soha át nem élt boldogságról tanúskodik. A választ elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Képviselő asszony el fogadta a választ. Ikotity István és dr. Hadházy Ákos (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Mikor fejezik be a munkaadókkal való alkudozást a közszféra munkavállalóiról?” címmel Tisztelt Orsz ággyűlés! Ikotity István és Hadházy Ákos, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Mikor fejezik be a munkaadókkal való alkudozást a közszféra munkavállalóiról?” címmel. Hadházy Ákosé a szó. DR. HADHÁZY ÁK OS ( LMP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az ön helyettese, Csepreghy Nándor a múlt hónapban egy fórumon azt mondta, hogy a szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet, ha a közszférában a következő években több tíz ezer vagy akár százezer dolgozót elbocsátanak, és majd velük fogják feltölteni a versenyszférában üresen maradt állásokat. Később egy véleménycikkben azt fejtegette, hogy milyen nagy teher Magyarországon a bürokrácia - ami egyébként valószínűleg igaz , és hogy akkor lenne versenyképes az állam, ha az állami alkalmazottak számát a felére csökkentenék. Az ő számolása szerint jelenleg a 4,2 millió munkavállalóból 1,1 millió dolgozik az államnak, de az lenne az optimális, ha a foglalkoztatottak 1015 százaléká t tenné ki a bürokráciaapparátus, magyarul 500600 ezer fő fölösleges szerinte a közszférában. Az elbocsátásügyi államtitkár nem valós számokkal dobálózik, az állami alkalmazottak száma nem 1 millió, hanem 870 ezer. Ebben benne van a 150180 ezer fő közmun kás, az oktatásban a 2015ös adatok szerint 230 ezren dolgoztak, a humánegészségügyi és szociális szférában 306 ezren, a rendvédelemben 70 ezren, a bürokráciában pedig 140 ezren, 78 ezer kormánytisztviselő, 35 ezer köztisztviselő és 26 ezer bírósági és ügy észségi alkalmazott, tehát nem igaz az, hogy 1 millióan dolgoznak az államnak, és hogy 25 százalékos bürokráciaapparátusról van szó. Ha valóban kirúgnának 100150 ezer embert a bürokráciában, ahogy ezt elvileg tervezik, akkor nem maradna senki a 140 ezer f ős államigazgatásban, ráadásul önök is tudják, hogy sok helyen már ott is létszámhiány van, mert aki csak tehette, már rég átment a jobban fizető versenyszférába vagy külföldre ment, akinek meg nem volt lehetősége váltani, az nyolc éve ugyanazért a bérért dolgozik sokszor napi tíz órákat. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nincs tehát lehetőség tovább csökkenteni az államigazgatásban dolgozók számát, legfőképpen nem úgy, ahogy a kormány a háttérintézmények esetében is eljárt. A háttérszámítások nélkül, fűnyíróelvszerűen véghez vitt intézménybezárások és a kilátásba helyezett 20 százalékos létszámleépítés minden, csak nem átgondolt reform. Ahelyett, hogy végiggondolták volna, milyen feladatokat lásson el az állam, és csak ezután határozták volna meg, hogy ehhez mekkora létszámra van szükség, a gombhoz varrták a kabátot. És most jön a munkaerőhiány is. A munkaadóknak munkaerő kell, a kormány szabadulna az állami alkalmazottaktól, csakhogy nehezen érthető, hogy a
