Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - Ikotity István és dr. Hadházy Ákos (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Mikor fejezik be a munkaadókkal való alkudozást a közszféra munkavállalóiról?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
1718 hivata lnokok hogyan tudnák pótolni a szakképzett munkaerőt, az asztalosokat, a hegesztőket, a villanyszerelőket, a feldolgozóipari szakmunkásokat. Ezek a kirúgott dolgozók csak növelnék a munkanélküliek számát, és sokan közülük biztosan külföldön kötnének ki ahe lyett, hogy itthon minimálbérért futószalag mellé álljanak. Meddig szeretnék folytatni ezt a bürokráciacsökkentésnek nevezett folyamatot, és mikor fejezik be a munkaadókkal való alkudozást a közszféra munkavállalóiról? Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.) ELN ÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. A választ Lázár János miniszter úr fogja megadni. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több alkalommal, több parlamenti vitában, interpellációban és azonnali kérdésben tájékoztatta már az Országgyűlést a kormány, hogy a következő esztendő legfontosabb kihívása Magyarország versenyképességének a növelése. Képviselő úrnak szívesen rendelkezésére bocsátom azokat a hazai tanulmányokat és azokat a hazai összehasonlító tanulmányokat, amelyek a magyar folyamatokat elemzik, illetve amelyek a nemzetközi vizsgálatokat összerendezik. Egy folyamat és tendencia rajzolható ki bel őlük, még akkor is, ha számos szubjektív elem alapján minősítik Magyarország versenyképességét. Bizton állíthatjuk, hogy a 2010 óta folytatott gazdasági konszolidáció ellenére Magyarország versenyképessége nem a megfelelő ütemben növekedett a V4 országokba n vagy KözépEurópában. Ha a versenyképesség elmaradására vagy a versenyképesség alacsony szintjére gondolunk, akkor nemcsak a nemzetközi minősítő intézetek és nemcsak azok az intézmények, amelyek a versenyképességi összehasonlításokkal foglalkoznak, hanem a magyar gazdaság szereplői is felvázolnak okokat. (15.00) A bürokráciát három pontban jelölik meg, mint a versenyképesség akadályozó tényezőjét; ezt már a magyar vállalkozások mondják. Az első az adóbürokrácia. Mennyi időt kell tölteni egy magyar kis- és közepes vállalkozásnak azzal, hogy az adóbevallását elkészítse és az állam által kivetett adót megfizesse. Ha magyarországi munkaadókkal, vállalkozókkal beszél, ők elmondják, hogy aránytalanul sok időt és energiát kell fordítani az eljárási szabályokra. E zek csökkentése kiemelt cél a következő másfél évben. Hasonló bürokráciáról beszélnek a vállalkozások akkor, amikor az európai uniós pénzek kiosztásáról van szó, de ennek kereteit az Európai Unió Magyarországgal közösen határozza meg, itt szűk a mozgásterü nk. És beszélnek a központi közigazgatással és a közigazgatással kapcsolatos bürokráciáról. Mi tavaly megkérdeztünk 400 ezer embert, az idén 270 ezren válaszoltak a kormányhivataloknál, a kormányablakokban arra a kérdésre, hogy szerintük miben kellene csök kenteni a bürokráciát. Ebben voltak vállalkozók és voltak magánszemélyek. Két dolgot mindenképpen mondtak. Az egyik, hogy lassú a magyar állam ügyintézése, a másik pedig, hogy túl sokba kerül. Ezért jöttünk a parlament elé egyszer már 100 törvény módosítás ával, most pedig 47 jogszabály módosításával az eljárási határidők gyorsítása érdekében. Tudom ismertetni azokat a számokat is képviselőtársaimmal, és önnek is meg fogom küldeni, hogy hány esetben sikerült eredményt elérni. Ezek az ügyek együttesen sem jár ulnak hozzá azonban ahhoz, hogy a bürokrácia érdemben csökkenjen, azért, mert Magyarországon, szintén csak nemzetközi összehasonlításokat mondok önnek, az összes magyar munkavállaló mintegy 20 százaléka az államtól kapja a fizetését. Ebben persze benne van nak azok a közösségek, amelyek önkormányzatok, benne vannak az állami vállalatok, benne vannak a közfoglalkoztatottak. Lényeg a lényeg: 3 millió 400 ezer adófizető fizeti ki 1 millió, államból élő ember fizetését. Ez a 20 százalékos arány minden európai or szághoz képest túl magas. Lengyelországban 15 százalék,
