Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vita - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
155 azért, mert egy nagy terület, nagy lakosságszámmal vannak, az ő egy ágyra jutó esetszámaik kiugróak és messze meghaladják az egyes többi ellátásra kötelezett kórházét. Ebben tehát valamilyen vizsgála tra mindenképpen szükség lesz, pontosan azért, hogy ezek a vizsgálatok, ahogy egyébként eljutottak a patikai ügyelet rendszerében is az egészségügyi államtitkársághoz, és lépéskényszerbe hozták őket, itt is valamilyen visszajelzésként jusson el az államtit kársághoz, és legyen majd valami korrekció belőle. Ez nem tisztán politikai érdek, sőt egyáltalán nem politikai érdek, ezt az abban dolgozó személyzet is javasolja, hogy valamifajta kiegyenlítés kell, ha mást nem, akkor az államtitkárságnak majd át kell te kintenie a területi ellátási kötelezettségnek a más módon való átszervezését, hogy egyenlő teher essék a kórházakra. De azt is helyesen említette meg képviselőtársam, hogy a hálapénzzel is komolyan kell foglalkozni, ugyanis a hálapénz az egészségügyben élő korrupció, és a jelenlegi törvényi szabályozás egy nagyon felemás rendszert honosított meg Magyarországon, ahol egy bizonyos részét teljesen legálisan lehet űzni a hálapénznek, ez az az eset, amikor az intézmény vezetője megengedi, hogy az ellátást követő en, tehát nem az ellátásért előre, hanem azt követően valaki az őt kezelő egészségügyi személyzetnek valamilyen juttatást adjon; a másik része, amikor előre kérik, amikor engedély nélkül adják vagy kérik azt, ebben az esetben ez tisztán egy büntetőjogi tén yállás. (12.10) A hálapénzrendszernek ez a softkorrupt működési modellje lényegében nagyon hátrányosan befolyásolja az egészségügyhöz való hozzáférést. Önmagában a hálapénz jelensége, léte az egészséghez fűződő joghoz, az egészségügyi ellátáshoz való hozzá férés jogát teljes egészében lerontja, és jól látszik, hogy egy álságos softkorrupt módon lehetőséget ad arra, hogy valamelyek több egészségügyet, valamelyek kevesebb egészségügyet kapjanak, ráadásul úgy, hogy félig a legalitás talaján járnak, és nagyon so kszor inkább az illegalitás talaján történik az ellátás és az ellátásért adott javadalmazás. Tehát itt lehet, hogy egy átfogó és nemcsak egyébként az alapjogok biztosát érintő kutatásra vagy felmérésre lenne szükség, hanem nagyon sok mindenkinek vizsgálnia kellene azt, hogy a hálapénz jelenlegi rendszerét hogy lehetne eltakarítani, vagy a jelenleg működő rendszerét hogy lehetne olyanná tenni, hogy abban ne legyenek állandó alapjogi sérelmek, illetve az alapjogok csorbulása. Beszéltünk a betegjogi védelem eg yik fontos pilléréről, azokról a bejelentésekről, amelyekkel a betegek élnek. Nyilvánvalóan helyes az a megállapítás a beszámolóban, hogy az ombudsman felé érkező bejelentési számok csökkenése egyenes arányban áll az OBDKhoz érkező növekménnyel. Én egy kö zérdekűadatkikérés során megkérdeztem, hogy miként alakultak, és jó volt látni, egyrészről azt, hogy az OBDK megtalálta a rendszerben a helyét, és egy növekvő számú bejelentéssel dolgozott, növekvő számú esetszámmal dolgozott, ami nagyon komoly növekedése ket mutatott, másrészről azt rossz volt tapasztalni, hogy az egészségügyben ennyire sok jogsérelmet élnek meg, vagy ennyire sok jogsérelemmel találkozhatnak a betegek. Én ezt sokszor abba a kontextusba is szoktam helyezni, és ez is egyébként egy alapjogi k érdés lehet, hogy egyre többen nyúlnak a kártérítési perek irányába, egyre több a műhibaperekkel foglalkozó eset, illetve egyre több teret kap a médiában is. Jómagam többször vettem részt jogászként ilyen perekben. Látni kell azt, hogy nem feltétlenül sok esetben az ügyfélnek vagy akár jogi képviselőjének a pénzbeli motiválása, sokszor egy lelki motiváció, sokszor egy információs, nagyon csúnya szó, aszimmetria miatt kerülnek ezek a perek, illetve jogviták felszínre. Úgy gondolom, hogy ebben is kellene vala milyen előrelépés majd. Ez persze már nemcsak az alapjogi biztos feladata, hanem maguknak a törvényalkotóknak is fontos feladata lesz abban, hogy áttekintsük, hogy miként lehet például a soron következő polgári perrendtartás vitájában vagy az ahhoz szükség es esetleges módosításokban vagy továbblépési lehetőségekben megvitatni azt, hogy a műhibaperek esetében, mint a kártérítési perek egy sajátos fajtájában, hogyan tudjuk ténylegesen helyes mederbe terelni ezeket a pereket, és hogyan lehet egyébként a betege k, az egészségügyi intézmények között fennálló problémákat majd helyesen
