Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. TILKI ATTILA (Fidesz): - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1317 Direkt utoljára kértem magam felszólalóként ezzel a témával, hogy egy kis kitekintést tudjunk ebben a vitában ilyen területekr e is tenni, ezt ezért szerettem volna elmondani, ezért tartottam volna fontosnak. Nagyon örülnék, ha az államtitkár úr legalább egynéhány mondat erejéig erre a témára, ha már ez a végére maradt, majd szíveskedne reagálni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik so raiban.) ELNÖK : Normál szót kérő felszólalóként Tilki Attila képviselő úr, Fidesz, tessék! DR. TILKI ATTILA ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egyébként örülök annak, hogy itt a vita végén egy olyan terü letet érintettünk Szávay képviselőtársammal, ami minden határ mellett lévő képviselőnek is, különösen nyilván nekünk, de minden magyar képviselőnek vagy minden magyar jobboldali képviselőnek fontos. Természetesen erre figyelni kell, és természetesen a nemz etközi fórumok segítségét is kell majd ehhez kérni, hogy talán a szomszédoknál el tudjuk érni azt - bár én nem gondolom, hogy sikertelenek leszünk a Brüsszel elleni harcban, de itt már vagylagos dolgokról meg feltételes módban beszéltünk többen. Úgy gondol om, a magyar kormány sikerrel fogja felvenni ezt a küzdelmet is. Azt szerettem volna mondani, hogy talán ez egy kicsit normálisabb felütés volt a köztünk zajló vitának, egy normálisabb problémamegoldás. Milyen jó lenne, ha a Jobbik tényleg nem arról beszél ne mindig, hogy ő az autentikus, ő már megmondta, ő már ekkor tudta, ők az igaziak, hanem valós problémákról, mint jelen esetben amit Szávay képviselő úr felvetett. Lehet, hogy kapni fog ezért a pártjában, hogy itt féligmeddig megdicsértem, de mennyivel n ormálisabb lenne, ha előremutató és pozitív, a magyarokat és a magyarságot érintő dolgokról beszélgetnénk. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Kötelességem ismételten megkérdezni, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jel entkezik.) Megállapítom, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, hogy kíváne reflektálni. (Dr. Völner Pál jelzésre:) Völner államti tkár úr, parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden, lehet, hogy lesz benne néhány ismétlés. Először is szeretném megköszönni mindenkinek az aktivitását, aki gyakorlatilag illő módon vette ki a részét ennek a témának, ennek a módosításnak a megtárgyalásából. Remélem, hogy a távol maradók is majd a szavazásnál esetleg megváltoztatják az álláspontjukat, vagy felmérik ennek a kérdésnek a jelentőségét, súlyát. Elhangzott néhány kérdés, bár részben a képviselőtársaim egymásnak is megválaszolták ezeket a kérdéseket, de az összefoglaló kedvéért. Sallai R. Benedek kérdezte, hogy mik az új elemek ebben az alaptörvénymódosításban. Először is: a „csoportos betelepítés” fogalma egy új elem, valamint a kvót ákkal kapcsolatban volt kérdés, hogy a „kvóta” szót nem látta magában a módosításban. Valóban van egy absztrakciós szint, ami nem kívánja meg, hogy szó szerint szerepeljenek a cél eléréséhez kívánt dolgok, de itt a kérelmek egyedi elbírálásának a kötelezet tsége biztosítja a kvóta kivédését, és gyakorlatilag ez a fajta megfogalmazás, ami a mostani módosításban található, a szuverenitás átruházásának a határait, annak a határvonalait a korábbinál pontosabban, világosabban jelöli meg, illetve maga az alkotmány os önazonosság mint identitás alaptörvényi szinten jelenik meg. Magának a törvényalkotónak pedig sui generis joga az, hogy megalkosson új jogi fogalmakat, amelyeket aztán akár a sarkalatos törvényben, akár más törvényekben világosan és részletesen kifejthe t.
