Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Napirend utáni felszólaló:
1318 Az érvénytelen népszavazással kapcsolatban volt olyan célozgatás, talán Fodor Gábor képviselőtársam részéről, hogy ennek alkotmánymódosítási következményei nem lehetnének, de mindenki tudja, hogy az Országgyűlést megilleti az alaptörvénymódosítás joga. Abban az esetben lehetne ez vitatható, ha az igenek kerültek volna többségbe, ami azért elég messze volt ezzel a bizonyos 2 százalék alatti aránnyal. Nem lehetett volna kiírni a népszavazást, mert tiltott tárgykör. Ebben mind a Választási Bizottság előtt, mind a Kúria előtt, mind pedig az Alkotmánybíróság előtt különböző köröket lefutottak, akik ezt vitatták; ezek az ügyek lezárultak, tehát ez most már nem lehet vitatéma. Azzal kapcsolatban hogy a közösségi jognak primátusa lenne a nemzeti alkotmányokkal sz emben, amikor a miniszter úr összefoglalta a vezérszónoki kör után az elhangzottakat, elég világosan kifejtette az álláspontját. Ezt a kérdéskört mind a luxemburgi bíróság, mindenki az eddigiek folyamán udvariasan kerülgette, de mind Franciaországban, mind Németországban, mind az Unió egyéb nagy tagállamaiban nehéz lenne elképzelni, hogy ez nyíltan kimondásra kerüljön, és ezt az ottani alkotmánybíróságok elfogadnák. Az „idegen” fogalma is, mint említettem az előbb, egy olyan fogalomalkotási lehetőség, ami a ztán részletes kifejtésre kerülhet. Hogy az Alaptörvénnyel kapcsolatban mi lenne az „identitás” fogalmában nehezen megfogható? Mint az előbb kifejtettem, gyakorlatilag konkrétan benne van az a négy elem, ami meghatározza akár az államformára, a népességre és az egyéb kitételekre vonatkozó megfogalmazásokat, amelyek beemelésre kerültek a mostani módosítással. A Jobbik részéről elhangzott, hogy ők különböző időpontokban tettek javaslatot mind népszavazásra, mind alaptörvénymódosításra. Ha ennek ütemezését meg vizsgáljuk a történtek függvényében, akkor láthatjuk, hogy a tavaly nyári időpontban még nem volt kvótatéma az Unióban, illetve nem volt elfogadott olyan kvótahatározat, amelynek mentén a népszavazás felmerülhetett volna. Miután ez megtörtént, a luxemburgi pert elindítottuk, és az állandó kvóták kérdése került szóba, akkor vetette fel a kormány, hogy a népszavazásnak aktuálisa van. Ekkor merült fel a Jobbik részéről, hogy elég lenne az alaptörvénymódosítás, de ma akik itt állunk vagy ülünk vagy vitatkozunk ezen a témán, nagyon jól tudjuk, hogy ez a bizonyos fajta 98 százalékos nem arány egy erős érv amellett, hogy az Alaptörvény módosításra kerüljön, és nemcsak a kormány hóbortjáról van szó, hogy egy alaptörvénymódosítást kezdeményezett. A vita egyéb elemeib e nem bocsátkoznék bele; elég jóra sikerült itt a zárszó, amikor végül is sikerült eljutnunk odáig, hogy itt egy nemzeti ügyről van szó, ami a magyarság egészét érinti. Úgyhogy az egyéb felvetésekkel, amelyek nem konkrétan az alaptörvénymódosításhoz kapcso lódtak, és a vita folyamán eléggé részletesen kitárgyalásra kerültek, nem foglalkoznék. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a módosító javaslat ok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Napirend utáni felszólaló: Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólások kö vetkeznek. (Szávay István feláll, mikrofonját felcsatolja.) Elsőként Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselője jelentkezett napirend utáni felszólalásra - (Szávay István közbeszólása, miközben leül. - Szávay István felé:) majd megadom a szót, addig próbálja a mikrofont meg a száját csendben tartani , „Egy bátor bírónő” címmel mondhatja el napirend utániját. Parancsoljon!
