Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - TUZSON BENCE (Fidesz):
1292 Az alkotmányo s identitásról szóló politikai viták talán még jobban láthatók, mint az előbb taglalt jogi természetűek, és azt láthatjuk, hogy ez jelenleg is zajlik, és hogy az ellenzék és a kormánypártok ebben az alaptörvénymódosításban elfoglalt pozíciója is részben tü krözi ezt a vitát. Azzal egyébként, hogy például a baloldal nem is vesz részt ebben a vitában, és már előre deklarálta, hogy az Alaptörvény módosítását nem fogja megszavazni, teljesen világos, hogy melyik álláspont mellett tette le a voksát, hiszen a küzdő felek itt is jól beazonosíthatók, és hasonlóak, mint a jogi természetű viták esetében. Vannak azok, akik egy multikulturális, föderatív Európát akarnak építeni szupranacionális, nemzetek fölötti vezetéssel, amely eltünteti a nemzeti parlamentek hatáskörét , szuverenitását. Ők azt mondják, hogy a bevándorlás jó, sőt gyógyír Európa minden bajára. Azt láthatjuk, hogy ezt a véleményt az európai baloldal és a liberálisok egyértelműen osztják. Ha megnézzük a kvótával kapcsolatos vitákat az Európai Parlamentben va gy akár itt a magyar Parlament falai között, akkor azt láthatjuk, hogy az európai baloldal egyértelműen ezt az álláspontot osztja, és támogatja a kötelező betelepítési kvótákat. Ennek a küzdelemnek a másik felén lennénk mi, az a 3,3 millió ember, aki nem s zeretne ilyen Európában élni, sőt azt mondja, hogy ha erre az útra lépünk, akkor a kontinens egyenesen a vesztébe rohan. Mi egy erős, de nemzetállamokra épített Európában hiszünk, amely identitásának alapját kereszténység adja. Igen, mi kereszténydemokratá k úgy gondoljuk, hogy alkotmányos identitásunk részét képezi az a kulturális hagyomány is - nemcsak a népességünk összetétele, nemcsak az ország területe, hanem az a kulturális hagyomány is , amit mi kereszténységnek hívunk. Mi úgy gondoljuk, az elsődlege s felelősségünk tehát az, hogy ezt az örökséget megvédjük és továbbadjuk az utódainknak. Mi ezért támogatjuk az Alaptörvény előttünk fekvő módosítását, és arra kérem ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaimat, hogy önök is tegyenek így. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Tuzson Bence képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr, államtitkár úr! TUZSON BENCE ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy Alaptörvény módosításáról beszélgetünk, akkor nem árt, ha néhány fogalmat a helyére teszünk, hiszen itt elhangzottak fogalmak. Nagyon sajnálom, hogy az LMP képviselői nincsenek bent a teremben, hiszen ők vetették fel, hogy van olyan, hogy Alaptörvény, időnként meg alkotmányról beszélünk, és micsoda dolog az, hogy ugyanazt a szót használjuk két ugyanolyan fogalomra. Nos, lehet, hölgyeim és uraim, hogy időnként ugyanazt a fogalmat haszn áljuk rá, és szinonimaként kezeljük ezt a két fogalmat, de ha egy Alaptörvény módosításáról beszélünk, e Ház falai között illik tudni, hogy Alaptörvény és alkotmány között van különbség, hiszen alkotmány alatt a magyar közjogi hagyományok alapján és jogdog matikai szempontból egy szélesebb szabályrendszert értünk, mint Alaptörvény alatt, tehát az alkotmány mindazon szabályok összességét jelenti, amely szabályok alapján egy ország működik. Ennek egyik fontos eleme, de nem kizárólagos eleme az Alaptörvény. Ezé rt van az, hogy a különböző országok alaptörvényei időnként szélesebb körű, időnként pedig szűkebb körű szabályokat határoznak meg, hiszen az alkotmányosság követelményét nemcsak az Alaptörvény, hanem az ahhoz kapcsolódó további jogszabályok egészítik ki. Fölvetődött itt a vita során az, hogy vajon egy ilyen támogatás, a 3 millió 360 ezer ember szavazata elég erőse ahhoz, hogy Magyarországon Alaptörvényt módosítsunk, és hogy ez tükrözie az emberek többségének a véleményét. Nos, ha abból a logikából induln ánk ki, amiből Fodor Gábor indult ki, akkor azt mondhatnánk, hogy ma Magyarország nem lenne a NATO tagja, ma Magyarország nem lenne az Európai Unió tagja.
