Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
1277 vélik úgy, hogy egyik évtizedről a másik évtizedre egy jól kialakult, a keresztény erkölcsiségen, a görög filozófián és a római jogon létrejött, nem pedig a saríán, hanem a tízparancsolat alapján létrejött kultúrát és civilizációt le lehet cserélni egyik évtizedről a másik évtizedre egy zavaros, bizonytalan, egyfajta iszlamizmusra, az ő részükről pedig nihilizmusra épülő európai berendezkedésre. Aki ezt így gondolja, az nem értékeli Európa elmúlt évszázadai t, az nem tartja értékesnek azt, amit művészetben, tudományban, emberi teljesítményben az európai államok, az európai emberek, az európai vezetők, az európai egyházak létrehoztak évszázadokon és generációkon keresztül. Talán érdemes újra jobban megismerni mindezeket, mert ha valaki megismeri, a sajátjának érzi, megtalálja benne a saját helyét, akkor nem tartja lecserélhetőnek egyik pillanatról a másikra. Sokan azonban, úgy látszik, ezt az európai teljesítményt, ezt az értéket nem értékelik ilyen nagy mérték ben. Ugyanakkor sokszor vádolják meg azokat, akik a kötelező betelepítés ellenzői, szívtelenséggel, embertelenséggel vagy keresztényietlen hozzáállással. Azt hiszem, ezt is elutasítjuk. Sok részt vehetnénk a Szentírásból is nyilván, ami idekapcsolható. Eng edjék meg, hogy a Sirák fia könyvéből idézzek egyet: „Erőidhez mérten karold föl a társadat, de vigyázz magadra, nehogy csapdába ess.” Azt hiszem nekünk is ez a feladatunk. Semmifajta vita szerintem józan gondolkodású emberek között sem Magyarországon, sem máshol nincs azzal kapcsolatban, hogy egy menekülttel hogyan kell bánni. Aki valóban menekült, azt segíteni kell, befogadni kell, mint ahogyan Magyarország is megtette akár kiskorúakról legyen szó, akár felnőttkorúakról legyen szó, mindenkinek megadta azt az ellátást felnőttkorúak esetében, amit a nemzetközi szerződések - amelyeket Aradszki képviselőtársam is már idézett a korábbiakban - előírnak. A kiskorúaknak pedig ennél jóval többet; ott azt mondtuk, ne legyen különbség magyar vagy nem magyar kiskorú k özött, ugyanazt az elbánást, ugyanazt a juttatást kell hogy kapják. Tehát aki valóban menekült, abban semmifajta különböző álláspont nincsen magyarországi emberek, brüsszeli gondolkodók vagy bármilyen más európai ember között. De az, hogy ki számít menekül tnek és ki az, aki gazdasági bevándorló, hogy a migrációnak mint folyamatnak, mint egy társadalmi jelenségnek, mint egy történelmi sorsfordulópontnak, egy történelmi ténynek vane értelme Európa számára, abban viszont már, úgy látom, óriási különbségek van nak. Nagyon sokan szeretik összemosni ezeket a kategóriákat, és ebből vetítik ki azt sokan ránk is, magyarokra is, remélem, nem arra a 3,3 millió emberre, aki a FideszKDNPvel együtt szavazott a két héttel ezelőtti népszavazáson, mintha embertelenek lenné nk. Az a 3,3 millió ember, akit oly sokszor korholnak ellenzéki oldalon, nem azért szavazott nemmel, mert rasszista lenne, embertelen lenne vagy menekültellenes lenne. Azért szavazott így, mert értékesnek tartja a saját hazáját, a saját békéjét, a saját bi ztonságát, a saját kultúráját, a saját identitását, és ezt meg kívánja védeni azoktól, akik törvényellenes módon és tömegesen kívánnak megjelenni Európában. A nagy veszélyt, amelyre az alaptörvénymódosítás is utal és amitől meg kívánja védeni Magyarországo t - és ha Európában is lesznek követői ennek mint sok más jogszabályunknak, akkor akár egész Európát is , az a hirtelen változástól, veszélytől való megóvás. Egy társadalom számára egy radikális, rövid időn belüli, mélyreható változás óriási kockázatokat hordoz. (Földi Lászlót a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.) Ha csak végignézi valaki a XX. század magyar történelmét, hogy hány rendszerváltást, hány óriási, mélyreható változást kellett megélni az első világháború végén vagy ott a Tanácskö ztársaság ideje alatt, vagy az utána kiépülő rendszerben, vagy a német megszállás ideje alatt, vagy a szovjet megszállás szörnyű évtizedei alatt, vagy maga a rendszerváltás is, amely alapvetően nyilván mindannyiunk számára pozitív és támogatandó folyamat v olt, de mégis, a nagymértékű változásával sok esetben vállalkozásokat vagy családokat teljesen más útra vitt vagy akár tönkre is tehetett, hiszen
