Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
1278 nagymértékű változás volt a társadalmon belül, egy globalizmusba, egy sokszor túlságosan liberális gazdaságit ársadalmi rendszerbe való átváltás. Minden ilyen változás megrázkódtatást jelent. És ezt látjuk Magyarország állapotán, társadalmigazdasági állapotán, hogy mennyivel nehezebb helyzetben van egy olyan ország, amelynek generációnként kell egy nagy rendszerv áltást megélni, egy nagy társadalmi változást megélnie azokhoz képest, akiknek egy organikusabb fejlődése van, ahol nincsenek hirtelen nagymértékű változások. Ettől szeretnénk megóvni Magyarországot a következőkben. Az előző nagy változtatásokról nem kérté k ki Magyarország véleményét. A nagyhatalmak döntöttek úgy szinte minden esetben, hogy Magyarországon valamilyen radikális politikai és társadalmi fordulatra szükség van. A következő nagy társadalmi változás, amely előtt sok európai ország áll és amelynek a lehetősége Magyarország esetében is fennáll, több tízezer vagy akár több százezer embernek az egy generáción belül való megjelenése, akik teljes mértékben egy különálló társadalmat építenének, és rengeteg közbiztonsági, szociális, egészségügyi, terrorizm ussal kapcsolatos kulturális és identitásbeli veszélyt hordoznak magukban, a változás lehetőségét hordozzák magukban, az ő megjelenésükről most viszont szabadon dönthetünk. És ha hosszú távon akarjuk Magyarországot a radikális, gyors változástól megó vni és az élet természetes rendje szerinti, a törvények által szabályozott változásoknak pedig a lehetőségét megengedni, akkor támogatni kell ezt az alaptörvénymódosítást, mert ez a hirtelenségtől, a radikalizmustól és a nagyon nagy lakosságszámban megjele nő változástól kívánja Magyarországot megóvni; nem elzárva semmilyen emberiességi csatornát, nem elzárva semmilyen más lehetőségét annak, hogy természetesen aki tisztességes és békés szándékkal érkezik ide, Magyarországra, annak természetesen a későbbiekbe n is legyenek meg a lehetőségei. És ezt tettük úgy, hogy előtte kikértük az emberek véleményét. Nagyon sokszor hallottunk nagyon sok európai fórumon arról, hogy a polgárokhoz közelebb kell hozni a döntéshozatalt. Majd amikor a magyar kormány a legközelebb hozta az európai emberekhez, a magyar emberekhez a döntéshozatalt, rögtön tiltakoztak ez ellen. Azt hiszem, ezeket az idézeteket mindnyájan fejből tudják, nem is kell hogy elmondjam önöknek. Mi tehát megkérdeztük az embereket, és 3,3 millió ember felhatalm azásával fogadjuk el ezeket a jogszabálymódosításokat. Azt is mondhatnám, 3 millió 360 ezer érvünk van arra, hogy miért kell elfogadni ezt az alaptörvénymódosítást, és 55 ezer érvünk van arra, hogy miért nem kell elfogadni. A kettő közötti arány egyértelm ű. (17.30) Nagyon gyenge lábakon áll azoknak az érvelése, akik a távolmaradókra hivatkoznak, most nem itt a parlamenti vitából távolmaradókra gondolok elsősorban, hanem a szavazásoktól távolmaradókra, hiszen a szavazásokon részt nem vevők még sosem alakíto ttak kormányt, ők még sosem bíztak meg senkit semmilyen törvény megalkotásával az emberiség történetében - most sem lehet ez másként. Engedjék meg, hogy ezen alaptörvénymódosítás kapcsán felhívjam a figyelmüket egy nagyon veszélyes tendenciára, amit lát hatunk az elmúlt évtizedek Európájában vagy más nemzetközi szervezeteiben is, és a szuverenitást nagyon könnyen kikezdhetik, és az országok valódi szándékát akár az ellenkezőjére is forgathatják. Arról van szó, hogy Magyarország is több nemzetközi szerveze t tagja, Magyarország az Európai Uniónak is részese. Bizonyos jogfogalmak, bizonyos fogalmak, amelyek megjelennek ezeknek a nemzetközi testületeknek a gyakorlatában, olyasfajta kiterjesztő értelmezést kapnak ennek a szervnek a végrehajtó vagy ügyintéző vag y képviseleti szervei által, amelyek a csatlakozáskor soha nem volt szándékában egyik országnak sem. Vagy ezeknek a szervezeteknek a nemzetközi tanácsai, testületei olyan jogosultságokat gyűrnek maguk alá, olyan jogokat birtokolnak el a részes tagállamoktó l, amelyekről nem volt szó a csatlakozáskor. Ez a szuverenitásnak egy olyan csorbítása, amelybe sok esetben nincs beleszólása a tagállamoknak, amikor ez egyfajta szokásjogi vagy jogértelmezési gyakorlaton keresztül valósul meg.
