Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - FODOR GÁBOR (Független):
1262 A pártállam sajátja volt az, hogy nem tekintette a jogot a politika korlátjának, márpedig annak kell tekintenünk, és nem le het állandóan az aktuális politikai akaratunk szerint alkotmányt módosítani; gránitszilárdságú törvényt módosítunk most hetedszerre, amit Alaptörvénynek hívunk. Nem lehet állandóan a politikai akarat szempontjai alapján módosítani, hanem ezzel szembe kell nézni, hogy bizony akár egy többségi akaratnak is lehet korlátja a jog, mert ebben állapodtunk meg, ebben kötöttek közösen szövetséget a különböző politikai oldalak; azért, hogy ezeket a bizonyos politikai játszmákat korrekten és civilizáltan tudjuk egymás sal megvívni, lejátszani, ha úgy tetszik. Tehát mindezen szabályok semmibevétele az, ami előttünk van, ezért nem lehet ezt az alkotmánymódosítást támogatni sem politikailag, sem tartalmilag, mert szembemegy mindazokkal a jogállami elvekkel, amelyekre annak idején esküdtünk, amelyekért küzdöttünk egy diktatúrával szemben. Nos, tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy azért egy gondolat erejéig kitérjek csakcsak arra, hogy azért a kormánypártok elmondják mindig a 3 millió 300 ezer szavazatot a nem oldal án, és nem beszélnek a 4 millió 900 ezer emberről, aki vagy nem ment el, vagy érvénytelenül szavazott, vagy igennel szavazott, tehát más álláspontot képviselt, mint a kormánypártok. Természetesen nem tudjuk sohasem, hogy azon választók részéről, akik nem m entek el, akik érvénytelenül szavaztak - mondjuk, az igen szavazatnál tudjuk, hogy miért szavaztak igennel, tehát azt ki is lehet innen venni , milyen motivációk voltak, nem is érdemes találgatni. Egy biztos, a tény az tény: 3 millió 300 ezerrel szemben a választásra jogosult polgárok részéről 4 millió 900 ezer áll. Nem lehet azt mondani, hogy azért, amit önök akarnak akár az alkotmánymódosítás terén, akár a politikai szándék terén, elsöprő többsége a magyar társadalomnak, a magyar társadalom masszív többs ége ott lenne önök mögött; nincs ott. Van valóban egy jelentős szám, van egy nagyon szilárd, nagyon jelentős akarat, ez kétségtelen, de ez nem a magyar társadalom többsége, ezt azért világosan látni kell, a számokat ilyen módon is értelmezni kell. Nos, tis ztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy hadd tegyek két megjegyzést egyébként az előttünk lévő szöveghez is, hiszen azt gondolom, az is megérdemli. Egy általános jellegű észrevételt szeretnék tenni és egy nagyon konkrét, ha úgy tetszik, szemantikai megj egyzést. Az általános jellegű észrevétel ahhoz kapcsolódna, amit Trócsányi miniszter úr is itt elmondott a parlamentben a miniszterelnök úr gondolatait interpretálva és azokat értelmezve. Az Európai Unió mibenlétéről szólt a miniszter ú r gondolatmenete is, vagyis arról, hogy hogyan gondolkodunk az Unióról, mennyire legyen föderális az Unió vagy mennyire nemzetállamok laza szövetsége. Nos, itt valóban van vita köztünk, ez valóban így van, egy komoly politikai vita: az elmondottak alapján a miniszter úr azt gondolja, hogy nemzetállamok laza szövetségéről gondolkodjunk, nyilván ebben, mint mondtam, a miniszterelnök úr és a kormánypártok álláspontját képviseli; mi pedig azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak szorosabb együttműködésben, szoros abb föderációban képzeljük el a jövőjét és képzeljük el az elkövetkezendő politikai működését is. Ez valóban egy vita. Én azt gondolom, az Európai Unió gazdaságilag és politikailag akkor lesz erősebb, ha az együttműködés mélyebbé válik. Nem gondolom azt, h ogy az Unió ne lehetne kritizálható, dehogynem, hosszú a sora annak, ameddig lehetne szidni és kritizálni az Unió működését, joggal egyébként. Az Unió működésével kapcsolatban tömeges probléma hozható fel, de mégis óriási érték gazdaságilag és politikailag is. Egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek a gazdasága egyébként egyértelműen olyan gazdaság, amely exportorientált, és a növekedés egyébként csak exportra alapulva képzelhető el, egyértelműen érdekelt abban, hogy az Unió erősebb legyen. A globá lis piacon és egyébként a világkereskedelemben is egyértelműen az az érdekünk, hogy Európa, az Amerikai Egyesült Államokkal szoros szövetségben, képes legyen a gazdaságát növelni, ha úgy tetszik, erősíteni és a politikai befolyását is erősíteni. Azt gondol om, addig jó nekünk, az európai civilizációnak addig jó, addig jó a humanizmusra, a toleranciára és a szabadságra épülő
