Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - FODOR GÁBOR (Független):
1263 világértékeknek, amíg ezek a különböző fontos politikai és gazdasági centrumok, mint az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió, ké pesek jól együttműködni. Ennek az együttműködésnek egyébként alapja, hogy Európa is erős legyen politikailag és gazdaságilag. Ez szorosabb integrációval, föderálisabb módon képzelhető el, és ez kell ahhoz egyébként, hogy versenyképesek legyünk a világban, hogy ne arról beszéljünk, hogy az Európai Unió gazdaságilag és politikailag is hogyan gyengül, hogyan marad le egyébként a világversenyben. Ez valóban vita köztünk, vita önök között és mi közöttünk például, ha úgy tetszik, a miniszter úr felszólalására uta lva, vita köztem és közte is abban, amit mondott. Nos, én másként látom és másként olvasom a jogot, mint ő. Én azt látom az Európai Unió gyakorlatából is, hogy egyébként az Európai Unió folyamatosan abba az irányba megy, ahol a közösségi jognak primátusa v an egyébként a nemzeti joggal szemben. Ez így helyes, hogy bizonyos esetekben, nem minden esetben, hangsúlyoznám, ahol a szuverenitásunkat átadjuk a közösségnek - mert természetes dolog, hogy minden együttműködésben átadunk a szuverenitásból bizonyos eleme ket, ez így van jól és ez így van rendjén , ahol átadjuk a szuverenitás bizonyos elemeit, ott bizony a közösségi jognak van primátusa. Egyébként számtalan eset van erre vonatkozóan az Európai Bíróság döntéseiből: az ismert Costa kontra Enel ügyben vagy a Simmenthalügyben hozott európai bírósági döntések mindmind arról szólnak, hogy az Európai Bíróság hogyan ismeri el egyébként az európai közösségi jog primátusát a nemzeti joggal szemben. (16.20) Tehát bizonyos esetekben, bizonyos konfliktusokban - mondja ki a bíróság döntése , amikor konfliktusban van a nemzeti jog és a közösségi jog, akkor a közösségi jognak van primátusa. Ez így helyes, így jó, én így olvasom az irányát egyébként, szemben azzal, amit a miniszter úr elmondott, mert ő az irányát az európ ai jogfejlődésnek másként látja, ahogy elmondta. Én ezt így látom, s azt gondolom, az Európai Unió ebbe az irányba megy, és jól is teszi, ha ebbe az irányba megy. Mi ezt szeretnénk támogatni és ezt szeretnénk erősíteni. Nos, az önök alkotmánymódosítása val óban nem ezt az irányt szolgálja, nem ezt erősíti, hanem azt, amiről önök itt beszéltek, és ez szerintem nem helyes, nem szolgálja az ország érdekeit, mert ezzel Magyarország kiszolgáltatottá válik, gyengévé válik, és rövid időn belül egy európai perifériá n találhatja magát. Ha az Unió gyengül, szétesik, többsebességes Európára válik szét, annak a folyamatnak Magyarország csak vesztese lehet. Csak vesztese, ezt ne feledjük el. Mi minden integrációban érdekeltek vagyunk. Minden, ami nem integráció, Magyarors zág ki fog kerülni a főáramból, és ott bizony a vesztesek között találja magát nagyon gyorsan. Másfelől még egy észrevételt engedjenek meg nekem a konkrét szöveggel kapcsolatban. Hargitai János képviselő úr - aki már nincs bent a teremben - érvelt amellett , hogy mennyire helyesnek tartja egyébként például az „idegen” kifejezés használatát ebben a szövegben. Nos, hadd mondjak el én egy másik álláspontot ezzel kapcsolatban: én kifejezetten helytelennek tartom ennek a kifejezésnek a használatát. Helytelen, ros sz. Ez ugyancsak annak az ellenségképfelépítésnek egy eleme, amely miatt én kritizálom és nem támogatom többek között ezt a beterjesztést, és kritizálom a kormánypártokat. Szerintem óriási tévedés, romboló hatású az ellenségképek felépítése. S bizony ebbe n szerepet játszott nemcsak a plakátkampány, nemcsak az az egész kampány, ami mögöttünk van az elmúlt egy évben, hanem szerepet játszik az is, hogy például egy ilyen alkotmánymódosítás ahelyett, hogy semlegesebb, a jogban használatos kifejezéseket használn a - külföldi, és sorolhatnék mást , az „idegen” kifejezést használja, helytelenül, rosszul, tévesen. Szerintem szemantikailag is helytelen, és még egyszer hangsúlyoznám, a mélyebb politikai tartalmát nézve is az ilyen típusú változtatás. Tisztelt Képvisel őtársaim! Úgy látom összességében az egész alkotmánymódosítást, ami előttünk van, hogy semmilyen tekintetben nem szolgálja - mint ahogy már itt az előbb elmondottakban, az érvelésemben hivatkoztam rá - az ország érdekeit, mindenképpen szétzilálja a magyar társadalmat az, ami mögöttünk van, nem szolgálja az Európai Unióval való együttműködésünket sem egy ilyen
