Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - FODOR GÁBOR (Független):
1261 olyan démonokat és olyan ellenségképeket építettek fel a kormánypártok oldaláról, ahol külön szomorú, és azt kell mondjam, hogy külön szégyen valóban, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt is ott van egy ilyen mögött, ahol más értékeket és más értékvilágot kellene sugallni és megjeleníteni, pont hogy elsősorban a nehéz helyzetben lévő bajba jutott emberek felé kell ene segítő kezet nyújtani, nem pedig azokból, akik védekezésre képtelenek, ellenséget kreálni. Tehát egy ilyen évet hagyunk magunk mögött. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy nem következmények nélküli, ami mögöttünk van, ez az elmúlt egy év, és pusztán politik ai haszonszerzésből történt mindez. Szerintem nem áll arányban a politikai haszonszerzés egyébként elfogadható szempontjából, mert természetesen a politikában nyilvánvalóan vannak jelen ilyen törekvések, de nem áll arányban mindaz a veszteség, amely mögött ünk van. Óriási a kár, amit szerintem sikerült az országban okozni. (16.10) Nos, visszakanyarodva a jogi problémákhoz. Tehát először is az egyes számú probléma az, hogy maga a Fidesz változtatta meg, mint ahogy az előbb beszéltem erről, a népszavazással ka pcsolatos szabályokat, ezeket a szabályokat nem veszik most komolyan, nem tartják be. A Fidesz érvelésében szerepelt az, hogy erősebb legitimitás kell a népszavazás eredményének elfogadásához, ezért kell szigorítani a szabályokon, és egyébként pedig figyel men kívül kell hagyni az eredményt, ha nem éri el az érvényességi küszöböt. Ez itt most nem így történik, tehát szembemennek az egykori akaratukkal, egykori érvelésükkel. Másfelől arról is szólni kell, amiről szintén volt szó már az elmúlt időszakban, de é rdemes itt még egyszer aláhúzni, hogy nem is lehetett volna kiírni egyébként népszavazást olyan tárgykörben, amely egyébként az Alaptörvényt kívánná módosítani. Természetesen nem ebben a tárgykörben volt kiírva a népszavazás, mint tudjuk, de a Fidesz érvel ésében az szerepel állandóan, hogy ez a népszavazás következménye. Mint mondtam, még egyszer szögezzük le, nincs közjogi következmény, nincs közjogi kötelezettség, csak politikai következmény. Politikai következményért fizetjük azt az árat, mentünk végig e zeken a stációkon, amelyekben rombolás, kár és fölösleges pénzkidobás van mögöttünk. Tehát politikai következményekről beszélünk, közjogi következmény nincs, de azért érdemes leszögezni azt, hogy igen, van egy ilyen passzus Magyarországon, van egy ilyen ál talunk, a többség által elfogadott szabály, amely alapján egyébként ráadásul még az Alaptörvény módosításával kapcsolatban népszavazás sem írható ki. Nos, én azt gondolom, mindaz, ami történik, valójában a különböző szabályoknak a finoman szólva is laza ér telmezése, finoman szólva is politikai akarattal átitatott értelmezése. Megint nem szeretném a politikát pejoratív értelemben használni e tekintetben, mert természetes egy politikai küzdelemben, hogy politikai szándékaink vannak, de a jogállami elvek, amel yekkel kapcsolatban mi, ellenzékiek oly sokszor kritizáljuk a kormánypártokat, pontosan azt jelentik, hogy ha van határa és van korlátja a politikai akaratnak, akkor az a jog. Annak idején, amikor küzdöttünk a rendszerváltás idején, hogy a kommunista rends zerből, a diktatúrából valóban demokrácia szülessen Magyarországon, az 198990es rendszerváltás idején, többen, sokan, akár a Fidesz padsoraiban ülő, egykori liberális pártot alapító társaim közül sokan fogalmazták meg azt, hogy a küzdelmünknek az egyik f ő célja az, hogy végre kitörjünk abból a helyzetből, ahol a jog a politika szolgálóleánya volt. Ez volt a jellemző a diktatúrára, ahol a jog rendszeresen erőszakot tett ezen a szolgálóleányon, mert a demokrácia és a jogállam azt jelenti, hogy a politikai a karatnak van egy korlátja, ez pedig a jog, a jogállam, az alkotmány. Nos, a laza értelmezése a szabályoknak megint csak azt jelenti, amiről az előbb beszéltem: a népszavazási tárgykörre vonatkozóan, a népszavazási eredményre vonatkozóan - és itt igyekszem finom kifejezéseket használni, amikor azt mondom, hogy laza értelmezésről beszélünk - nem veszi komolyan ezeket a szabályokat a kormánypárt, szembemegy mindazokkal az eszmékkel, mindazokkal az elvekkel, amelyekkel telítve küzdöttünk a rendszerváltás idején az egykori diktatúra ellen, a pártállammal szemben. Ez a pártállami gondolkodásnak, pártállami reflexeknek a visszahozását jelenti.
