Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1041 gazdasági kiadása is. Csökkentek viszont a jól éti kiadások. Itt a nominális növekedés mindössze 8,7 százalék volt a vizsgált ötéves időszakban. Ezen belül stagnáltak a nyugdíjkiadások, ami reálértéken csökkenést jelent, de átlag alatt nőttek az oktatásra és az egészségügyre fordított forintok is. Egye tlen olyan tétel volt, ahol a kiadások nominálisan is csökkentek, ez pedig a honvédelem. Erre a célra tavaly 250 milliárd forint jutott kereken, 2010ben ez még 253 milliárd forint volt. Nem látszik a bürokráciacsökkentés, amit önök sokat hangoztatnak. A r észleteket kibontva kiderül, hogy csak nem akar csökkenni a bürokrácia, hiába követik egymást különféle bürokráciacsökkentő programok, legalábbis szóban. A kormány állítólag most is dolgozik egy ilyen programon. Hogy annak végre lesze valami hatása, ez ké rdéses. A kormányzati kiadásokon belül jelentősen nőttek a rendvédelmi kiadások. Ez valószínűleg a szegénység növekedésével szintén korrelál. Erre a célra tavaly már 455 milliárdot fordított a kormány, szemben a 2010es 304 milliárd forinttal. A tavalyi ki adásnövekedésben már szerepet játszott a menekültválság miatti egyszeri kiadások része is, de az elmúlt években elindult a rendőri bérek emelése is, amit természetesen támogatunk. Sokat spóroltak a nyugdíjakon, az oktatáson és az egészségügyön. Ebben az öt évnyi időszakban alig 8,7 százalékkal nőttek a jóléti kiadások, míg 2015ben erre a célra 11 988 milliárd forint ment el, vagyis az összes kiadás 56 százaléka. A jóléti kiadásokon belül mindenhol átlag alatti volt a növekedés, egyedül a kulturális és sport kiadásokra költött lényegesen többet a kormány, mint elődei. Ez csak azért jelenik meg így, mert a kulturális és sportkiadások együtt vannak, de a kultúra területe ezt nem tudja megerősíteni, tehát a sportkiadások azok, amelyek kiugróan többet kaptak. Ugya nakkor még így is kirívóan magas a sportcélra költés mértéke, hiszen a 2010es 68 milliárdról 149 milliárd forintra emelkedtek a célzott sportkiadások, igaz, ebben nem szerepelnek a társasági adóból átadott támogatások, tehát a tao, az átengedett adó tízmi lliárdjai még ezt növelik. Úgyhogy itt határozott emelkedést láthatunk, nem feltétlen hatékony felhasználás mellett. Az egészségügy nem járt jól. Tavaly 2754,9 milliárd forint ment erre a célra. Ez nominálisan csupán 15 százalékos növekedés 2010hez képest , ahogy említettem, 17 százalék infláció mellett, vagyis a kiadások reálértéke 2 százalékkal csökkent. Még ennél is nagyobb, 27 százalékos a csökkenés reálértéken a nyugdíjkiadásoknál, ahol tavaly 2987 milliárd forintot fizettek ki, szemben a 2010es 3322 milliárd forinttal. Itt meg kell jegyezni, hogy a megszorításokat is mutatja ez a jelentős csökkenés, ugyanis 2012 után megszüntették a korhatár alatti nyugdíjakat, azokat szociális ellátássá alakították át, vagyis a csökkenés részben a más soron történő f eltüntetésnek az eredménye, de akiket érint, azok egyértelműen visszalépésről tudnak beszámolni. A költségvetési, illetve az önök gazdaságpolitikájának sajátos, de kudarcos része, hogy az állam egyre terjeszkedik a gazdaság területén. Nem lehet azt mondani , hogy ez hatékony lenne, viszont rendkívül sokba kerül. Míg a jóléti területekről visszavonul az állam, ami az autentikus feladata lenne, addig a gazdasággal kapcsolatos kiadásai jelentősen nőttek, ami főként az uniós támogatásokkal magyarázható vagy ezze l magyarázzák. A legnagyobb nyertes - helyesen - az uniós kiadásokat is figyelembe véve a környezetvédelem volt, ugyanis míg 2010ben erre a területre 307 milliárd forint jutott, tavaly már ez az összeg 1288 milliárd forint, vagyis a növekedés meghaladta a 300 százalékot. Ez egy kívánatos folyamat. Szintén az uniós támogatásoknak köszönhető a közlekedési beruházások 80 százalékot meghaladó növekedése. Ez is önmagában helyes. Itt a költséghatékonyságot kell megnézni, hogy ilyen ráfordításnövekedésből mennyi tényleges közlekedésfejlesztés valósult meg. Efelől már vannak kétségek, hogy nem hatékony a fejlesztések költségfelhasználása. Teljes egészében hazai költségvetési forrást igényeltek a kormányzatnak az energetikai szektort érintő felvásárlásai, a gáztáro zók túlárazott felvásárlása, így a teljesen felesleges és azóta is félig üresen álló gáztározók állami megvétele, valamint a MET, az offshore gázbiznisz megtámogatása
