Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1042 olyan állami átengedett bevételekkel, amelyek a Magyar Villamos Műveknél is realizálhatók lettek volna. Tehát az energetikai cégek felvásárlása jelenleg eredményt nem mutat, sőt az árak vizsgálata azt jelzi, hogy legalább 10 százalék energiaárcsökkentésre lenne lehetőség, ha nem akarnák az immár az önök barátait képező gázkereskedőknél ottha gyni az árcsökkentés lehetőségét. (10.40) Az Állami Számvevőszék 2015. évi vizsgálata igyekszik korrekt képet adni a költségvetésről, kedvezően értékeli a költségvetési folyamatokat. Reálisan valószínűleg nem is várhatnánk ennél többet az Állami Szá mvevőszéktől, hiszen a dolgozóit tekintve egy, a szakmai tisztességét megőrizni próbáló intézményről van szó, amelynek az élére, akárhogy is nézzük, egy volt fideszes képviselőt állítottak (Korózs Lajos: Ültettek! - Derültség.) - vagy ültettek, most éppen itt ül, és ezzel a függetlenség azért nemzetközi összehasonlításban nem kifejezetten biztosított. Kritikával illették a számvevők, még ennek ellenére is, hogy az elnök fideszes, több minisztérium alá tartozó szervezet, illetve előirányzat teljesülését, így a Belügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Államkincstár részéről is el nem fogadott észrevételeket tartalmaz a jelentés. Ez egy szakmai kifejezés, hogy „el nem fogadott észrevétel”, ez jelzi azt a problémát, amikor az Állami Számvevős zéket nem tudták meggyőzni az érintettek, hogy az ő gyakorlatuk a helyes, tehát nem fogadja el az észrevétel korrekcióját az Állami Számvevőszék. Ezek túlnyomó része, azért valljuk be, kisebb hiányosságokat tárt fel, tehát a dolgok mélyére azért nem tudott menni az Állami Számvevőszék, azokra az arányaiban nagymértékű kiadásokra, amelyek például a Médiahatóság vagy az MTVA területén megjelennek, és mondjuk, piaci összehasonlításban nehezen állnák meg a helyüket, nem tudott kiterjedni igazából az Állami Szám vevőszék vizsgálata. Külön figyelmet érdemel a „Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata” című rovat, mert erre azt lehet mondani, hogy lehet, hogy az egész költségvetéshez képest ez a 160 milliárd forintos sor nem olyan sok, de ez cseppben a tenge r, tehát itt jön az a dzsentroid hozzáállás, hogy oda adok, ahova akarok, kontroll nincs, transzparencia nincs, szakmai előkészítés nincs, ahova a főnök gondolja, oda adnak. Tehát ez egy olyan tétel, ami az egyik legátláthatatlanabb költségvetéssé teszi a magyar költségvetést az összes OECDtagállam között, és ezt ők azért finoman kifejezésre is juttatják. Tehát az OECD azért, hogy mondjam, európai kultúrán felnőtt nagy szervezet, ők finoman fogalmaznak, de ezt azért ők is megjegyezték, hogy ami itt van, az nem látszik, messze áll a transzparenciától. Ezek közül az első és legnagyobb, ami az önök egyik zászlóshajója, az új állami energetikai vállalkozás, az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. feltőkésítése és az ehhez kapcsolódó Központi Adatgyűjtő és Feldolg ozó Zrt. megalapítása 18 milliárd forintos tőkebiztosítással. Ez egy kormányzati elképzelés, hogy ki akarják vonni a piaci ellenőrzés alól ezt a szektort. A piaci ellenőrzés, a piaci verseny most, ma már 10 százalékkal alacsonyabb árakat biztosítana a fogy asztóknak az energiaszektorban, önök ezzel szemben adófizetői pénzből még 18 milliárddal kistafíroznak egy Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.t, csak azért, hogy az árakkal önök tudjanak játszani; ezek szerint nem lefelé, hanem az indokoltnál magasabb szinten. A másik program, ami nagyon sokaknál kiverte a biztosítékot, a fővárosban mindenképpen, ez a „Liget Budapest” program. A kulturális kormányzat ezt évek óta dédelgeti, és biztos, majd egyszer nagyon szép lesz, de jelenleg sokan ezt úgy tartják, hogy a Város liget beépítését jelenti, és kevéssé tartják környezetbarát beruházásnak a Ligetprojektet. Most ebből a tartalékkeretből vagy rendkívüli keretből biztosítottak 2,2 milliárd forintot a tervek elkészítésére. Számtalan sportprojekt is felmerült a semmiből, a mire pénzt kellett adni, de például 500 millió forint jutott a tartalékból a reformáció emlékévének eseményeire is, ami szintén nem tűnik egy tipikusan rendkívüli eseménynek, merthogy az, hogy valami eléri az 500. évet, úgy eléggé előre látható. Hogy ezt m iért nem lehet tervezni költségvetési soron, miért kell a rendkívüli tartalékból, mondjuk, ez megint mutatja a tervezés komolyságát.
