Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 12. hétfő (165. szám) - A Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
103 Magyarország közötti légi közlekedésről szólt. Ez is egy hasonló témájú megállapodás, illetve abban is hasonló, hogy szintén közelkeleti országról van szó. Ha néztük és támogattuk a bahreini megállapodást, akkor láttuk azt, hogy Bahrein gazdaságilag mennyire fejlődő, pénzügyeiben mennyire fejlett ország, és bizony, amennyiben mi is részesei akarunk lenni annak a gazdasági fejlődésnek, ami a KözelKeleten van, akkor ezekből nem szabad kimaradni. Itt Kuvait esetében annyiban más a helyzet, hogy korábban is volt már ezze l kapcsolatban jogszabály, hiszen volt ez az 1979es jogszabály, a 44. minisztertanácsi rendelet, amely ezt meghatározta korábban. De, mint ahogy államtitkár úr is erről már beszélt bevezetőjében, törvényi szinten szükséges a szabályozás, ezért kell, hogy újra bekerüljön az Országgyűlés elé, illetve hogy az Országgyűlés azt a megállapodást, amit kötött a kormány, jóváhagyja, és így életbe léphessen ez a megállapodás. Miről is szól ez, miért is fontos ez? Mit is tehet meg egyik ország a másik vonatkozásában? Egyrészt átrepülhet az egyezményes légitársaság az ország fölött, ugyanúgy a kuvaiti Magyarország fölött, mint a magyarországi Kuvait fölött. Tehát ez csak átrepülésről szól. Szól arról, hogy kereskedelmi célból leszálljanak az adott ország területén, ill etve onnan továbbrepüljenek, illetve bármilyen célból leszálljanak és továbbrepüljenek, illetve, ami talán az egyik legfontosabb, hogy az utasforgalom is meginduljon, utas, poggyász, csomag, posta- és egyéb szolgáltatásokat teljesítsenek. Nyilván ez tel jesen rendben is van, hogy a kormány egy ilyen szerződést ír alá és a két ország között egy ilyen megállapodás jön létre. Kuvait egy nagyon fontos ország az arab térségben, a KözelKeleten, hiszen mint már hallottuk korábban is, hiába kicsi ország, attól f üggetlenül gazdasági fejlődése hatalmas. Ugyan csak 1961ben nyerte el függetlenségét, de ez alatt az idő alatt is óriási fejlődésen ment keresztül. Nyilván ez nem véletlen, hiszen a legnagyobb olajtartalékokkal rendelkezett a Perzsaöbölben, illetve a köz elkeleti térségben, az Arabfélszigeten, és jelenleg is a legnagyobb kőolajtartalékokkal rendelkezik. (19.50) Nyilván ezért is volt fontos Irak számára, amikor 1991ben az Öbölháborúban megpróbálta megszerezni a kuvaiti olajkincseket, ami aztán, tudjuk n agyon jól, hogy nem sikerült. De hogy mekkora fejlődést is hozott ez az országnak, ez azt is jelenti, hogy 21 300 USAdollár az egy főre jutó GDP, tehát látjuk, hogy egy gazdaságilag rendkívül fejlett és pénzügyileg nagyon gazdag országról van szó. Ráadásu l a gazdasági fejlődése jóval magasabb ütemű, mint a magyar államé, hiszen közel 7 százalék körül van az átlagos GDPnövekedés évente, míg nálunk a statisztikai adatok szerint csak az elmúlt 1,52 évben indult meg egy 23 százalék közötti GDPnövekedés. Te hát egy sokkal magasabbról induló, sokkal dinamikusabban fejlődő országról beszélünk. Nyilván mindenféleképpen jó, ha a közlekedés a légi járatok terén összekötődik, és ezáltal a gazdasági fejlődésnek, a gazdasági együttműködésnek is nagyobb utat és nagyob b teret teremt ez a fajta szabályozás. Egyetlenegy dolgot szeretnék kiemelni magából a megállapodásból, amely kapcsán talán egy kicsit a magyar felet szeretném megbírálni, amikor ez aláírásra került. Ugyanezt elmondtam a Bahreini Királysággal kötött megáll apodással kapcsolatosan is. Én azt látom, hogy ezeket a szerződéseket elsősorban nem a nemzeti érdek irányítja, nem ez dominál. Nyilván tudom, hogy az Európai Unióban vannak bizonyos kötöttségeink, amelyeknek eleget kell tenni, azonban látjuk azt, hogy míg a Bahreini Királyság úgy kötötte meg a szerződését, pontosan szinte szó szerint ugyanúgy, ahogy Kuvait is megköti ebben a megállapodásban, hogy a légitársaságot Kuvait állam területén hozzák létre, írja a 3. cikk. És ami fontosabb: a légitársaságot közvet lenül vagy többségi tulajdon révén Kuvait Állam és/vagy állampolgárai birtokolják. Tehát van egy ilyenfajta kikötés, míg nyilván a magyarországi kijelölt magyar légitársaság esetében ilyen nincsen. Nyilván van egy nagy probléma, hogy a Malév mint nemzeti l égitársaság már megszűnt. Felesleges lenne most itt, ebben a vitában előhozni - már ha nem is alakul ki vita - a jogi sorsát, illetve az okokat és okozatokat, hogy mik okozták a Malév megszűnését, pedig nagyon jó érzés, ha ma is kiírhatnánk ide, hogy bizon y a
