Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 12. szerda (174. szám) - Országos népszavazásról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1014 És az is tévedés, hogy pénteken bármit lezárnánk. Itt elhangzott, hogy egy egyszerű szómódosítással gyakorlatilag újra lehet indítani a privatizációt, amivel egyet is értek, de ennél is tovább megyek: jelenleg is zajlik. Az önök frakcióülésén, most a fideszes képviselőkhöz szólok elsősorban, döntöttek arról, hogy tovább folyik, csak nem három, hanem szeretnék most már öt hektárig gyakorlatilag pályázat nélkül ezeket az állami földeket tov ább privatizálni. És hogy miért nem hisszük el azt, hogy pénteken ez a folyamat lezárul? Egyrészt hangsúlyozom, hogy ha a Jobbik kormányra kerül, akkor ezt a privatizációt megpróbáljuk visszájára fordítani, és a legtöbb termőföldet visszaszerezni a magyar nemzet számára. Másrészt pedig pont az ellenkezőjét mondták, ezt is ma már említettem korábban, pont azt hangsúlyozták, hogy növelni kell az állami földeket, az állami szerepvállalást vidéken. Ennek okán akkor a pénteki vitát és a jövő heti döntést bármiko r képesek egyetlen perc alatt módosítani, hiszen jelenleg még önöké a parlamenti többség. A jegyzőkönyv számára szeretném elmondani, hogy sem a Mezőgazdasági bizottságból, sem a Földművelésügyi Minisztériumtól nincs itt senki, tehát ú gy kellene most szakmai vitát folytatnunk, úgy kellene arról beszélnünk, hogy magyar termőföldet - mint a magyar nemzet egyik utolsó kincsét - megvédjüke, kiírjunke erre népszavazást, hogy gyakorlatilag a kormányoldalról egyetlenegy olyan személy nincs, akivel ezt érdemben meg lehetne vitatni. Én ezt egészen elképesztőnek tartom, és ezek után még a magyar állampolgárok érdeklődését, nem érdeklődését a téma iránt érvként felhozzák. Ha maguk a képviselők is ilyen létszámban érdeklődnek ezen téma iránt, akko r ne várjuk, hogy feltétlenül egy aláírásgyűjtésnél akkora érdeklődés legyen. De továbbmegyek: ha migránsügyben, kvótaügyben, betelepítésügyben, mondjuk, kettő évvel ezelőtt önök kezdeményeztek volna népszavazást, akkor nemhogy az érvényesség nem lett voln a meg, de valószínűleg a megfelelő számú aláírást még a nagy FideszKDNP sem lett volna képes teljesíteni; egész egyszerűen azért, mert ha az emberek nem érzik a bőrükön a problémát, akkor nyilvánvalóan nem motiválhatóak egy ilyen kérdésben. Mutassuk meg n ekik, és ez a politika felelőssége, hogy ezzel az állami földterülettel mit lehetett volna elérni, mennyi vidéki települést, mennyi vidéki családot lehetett volna helyben lakásra bírni, demográfiai helyzetet javítani vele vagy éppen megfelelő életminőséget kialakítani. Ha a saját bőrükön érzik, és saját maguk tapasztalják, hogy ez az állami földterület elég arra, hogy több tízezer család elérje ezt a célját, akkor utána kérdezzük meg a véleményüket. Biztos vagyok benne, hogy akkor az aláírásgyűjtéssel sem l ett volna probléma, tehát ezek sem érvek. Igenis ki kell kérni az emberek véleményét, és ha nem éri el majd ez a népszavazás a most szükséges 50 százalékos részvételi arányt, de politikailag érvényes lesz, hiszen a többségük azt fogja mondani, egészen bizt os vagyok benne, még a Fideszszavazók többsége is, hogy ne adjuk el az állami földterületeket, akkor pedig figyelembe kell venni az akaratukat, és ezt az egész őrületet visszájára kell fordítani. Ezt már nemcsak én mondom, nemcsak a józan gondolkodású emb erek mondják, nemcsak az ellenzék mondja, hanem bírósági papír is van róla, hiszen a kishantosi ökogazdaság kontra Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a magyar állam közötti perben az NFAtörvény számos jogszabályának megsemmisítését indítványozta az Alkot mánybíróság számára a bírónő. Ha így semmissé válik, ne legyenek illúzióink, azért tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság milyen szintű politikai nyomás alatt dolgozik, de ha mégis megtörténik, és semmissé válnak ezek a rendelkezések, akkor mi lesz, képviselőtár saim? Akkor mi történik? Erre is jó lenne választ adni, mert egy ilyen népszavazás egy ilyen helyzetre is pontot tudna tenni, hiszen onnantól kezdve, ha ezek a rendelkezések megszűnnek, és nem adjuk el az állami földterületeket, akkor ez az ellentmondás ne m állhat elő. Körülbelül erről a 250300 ezer hektárról beszélünk. Itt az NFAtörvény 15. és 26. §ával, de még kormányrendeletekkel kapcsolatban is komoly aggályokat vetett fel a bíróság, és visszamenőleges hatállyal szeretné ezek megsemmisítését. Megemlí ti többek között azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupcióellenes egyezményébe ütközik a földprivatizáció, és hogy egyáltalán a közügyeket és a köztulajdonnal kapcsolatos becsületességet, számonkérhetőséget, átláthatóságot mindmind sértik ezek a jogszabályok, nem beszélve arról, hogy az önök által alkotott
