Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BÁNKI ERIK
892 véletlen, hiszen a választási kampányban is deklarálta már 2010 előtt Orbán Viktor miniszter elnök úr maga is, hogy a sportot stratégiai ágazatnak tekinti. Az elmúlt időszak, tisztelt hölgyeim és uraim, azt mutatja, hogy a sport területére minden egyes forint befektetés hasznos volt, hiszen ha megnézzük az igazolt versenyzők számát, akkor azt láth atjuk, hogy 2010 óta több mint 60 százalékkal nőtt, ma már 360 ezer gyermek és felnőtt igazolt sportolóként szinte nap mint nap edz és versenyez hétről hétre, ezáltal példát mutatva saját közösségének, saját családjának, az ismerősöknek és azoknak a gyerme keknek, akik felnőve a sportot akár életvitelszerűen, akár csak hobbiként választják maguknak. Az öt látványcsapatsportág területén - mely a labdarúgás, a vízilabda, a kosárlabda, a kézilabda és a jégkorong sportágakat teszi ki - a támogatást biztosító tá rsaságiadótörvény módosításával és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok elfogadásával az államháztartás alrendszerein belüli alternatív források bevonása nyílt meg ezen a területen. A cél az volt, tisztelt hölgyeim és uraim, már a törvény elfogadásakor is, ho gy a társaságiadókedvezmény rendszerén keresztül a vállalkozásokat közelebb hozzuk a sporttámogatás rendszeréhez, és előbbutóbb létrejöjjön a sportgazdaság Magyarországon. Örömmel mondhatom, az elmúlt időszak példái azt mutatják, hogy meghozta a kedvet a szponzorációs támogatáshoz is a társaságiadókedvezmény rendszere, hiszen ma jóval több külső támogatás áramlik a sport világába, mint a 2010et megelőző években történt az bármikor. Olyan fejlesztések és olyan beruházások valósulnak meg évről évre, amely ek nemcsak a társaságiadórendszer keretén belüli támogatásokat, hanem az önerő finanszírozásához helyi önkormányzati erőforrásokat vagy külső cégek támogatásait foglalják magukba. Tehát a kormánynak az a szándéka is teljesült, hogy addicionális forrásokat tudjunk bevonni a sport finanszírozásába, és itt nemcsak a fejlesztésekről, hanem a működési támogatásokról is beszélhetek. Arról nem is beszélve, tisztelt képviselőtársaim, hogy nemcsak a látványcsapatsportágak tekintetében nőtt meg a sporttámogatások mé rtéke, hanem a kormány - megint csak egyedi módon - a kiemelt sportágak tekintetében 16 sportági szakszövetséggel kötött egyedi megállapodást támogatásokról, amelynek következtében ezen a területen is jóval több versenyző található, az utánpótlásnevelés ez eken a területeken is sokkal magasabb színvonalon, sokkal több gyermek bevonásával működik. A társaságiadókedvezmény rendszere kialakításának stratégiai célja, hogy jobb felszerelések és létesítmények emeljék az iskolai és a diáksport színvonalát is, álta lánosságban bővítsük Magyarországon a sportolási lehetőségeket, és növeljük a lakosság hajlandóságát és igényét a rendszeres sporttevékenység végzése iránt. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Talán még emlékeznek arra, hogy 2009ben több alkalommal is elmondtuk e llenzékből, tarthatatlan az, hogy Magyarország akkor, 2009ben a rendszeres testmozgást végző állampolgárainak számát tekintve az Európai Unió 27 tagállama közül a 27. helyen állt. A magyar társadalom 9 százaléka sportolt rendszeresen, ami azt jelenti, hog y legalább heti kétszer 45 percet. A társaságiadókedvezmény rendszere ezen is segített, hiszen mára elmondhatjuk, hogy a társadalomnak több mint a 16 százaléka sportol. No, van még hova fejlődnünk, hiszen ahhoz, hogy Európa élvonalába jussunk, el kéne érn ünk Svédország vagy Finnország szintjét, ahol a társadalom 40 százaléka sportol rendszeresen legalább hetente kétszer 45 percet. De ne legyünk telhetetlenek, ez is kiemelkedő fejlődés volt, és bízom abban, hogy 2020ra a 20 százalékos álomhatárt is át tudj uk lépni ezen a téren, ami azt jelenti, hogy több mint duplája lesz a rendszeres testmozgásban lévő magyar állampolgárok száma, ami szerintem kifejezetten jó eredménynek számíthat. A látványcsapatsportok társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen az utánpótlásnevelési feladatok támogathatósága révén hozzájárulnak a felnövekvő nemzedékek körében az egészséges életmód feltételeinek kialakításához, a közösségi lét értékeinek megismeréséhez. A kedvezményezettek utánpótlásnevelési, versen yeztetési feladataik ellátására tárgyieszközberuházásra, valamint személyi jellegű ráfordításokra és képzési költségek
