Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 2. szerda (132. szám) - Az ebtenyésztést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - EGYED ZSOLT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
665 visszaáll az 1998 előttihez közeli helyzet, de nem teljesen, mert a MEOESZnek nincsenek magánszemély tagjai a szövetségi státusa miatt. Úgy tudom, hogy a MEOESZ kijátszotta a ’98as VMrendeletet , és megtartotta a MEOE egyesületi formát is, mert az FCInél nem a MEOESZ van tagként bejegyezve, hanem a MEOE. (12.10) Ez abból tűnik ki, hogy az export származási lapokra nem a MEOESZ, hanem a MEOE bélyegzőjét teszik rá - nem véletlenül teszik így , en nek következtében az összes export pedigréokirat hamisítvány, mert a ’98as rendelet nem a MEOEt, hanem a MEOESZt jogosította fel az export származási lapok kiállítására. Úgy gondolom, államtitkár úr, hogy ezzel is megérné foglalkozni, és oda kéne figyel ni, mert sajnos - és engedje meg nekünk ezt a gyanakvást - nagyon sok olyan törvény került itt az elmúlt 56 évben az Országgyűlés elé, ami gyakorlatilag nem javítani akart valamit, hanem valakinek az érdekeit próbálta segíteni, és sajnos azt kell mondjam, hogy egy idő után már kénytelenek vagyunk ilyen szempontból is vizsgálni ezeket a kérdéseket. A másik dolog, amit szeretnék kiemelni, és már képviselőtársam előttem beszélt róla, gyakorlatilag a kilenc magyar kutyafajta kivételével önök le kívánják venni a kezüket minden olyan kutyafajtáról, amit Magyarországon tenyésztenek, és amelyeknek egyébként nagyon szép eredményt elért és nagyon neves tenyésztői vannak. Államtitkár úr idehozta példának a kínai csupaszkutyát meg a máltai selyemkutyát, engedje meg, ho gy én is idehozzak néhány példát: német juhász vagy akár a belga juhász. Most azért hoztam például ezt a két kutyát ide példának, és én mint jobbikos és mint magánember is azt mondom, hogy feltétel nélkül és mindenképpen támogatom, hogy a magyar kutyafajtá k legyenek előtérbe helyezve, de azért, ha őszinték vagyunk, ennek a kilenc kutyafajtának a tartói Magyarországon, akik törzskönyvezett kutyát, kiskutyát vettek, körülbelül 34 százalék között vannak. Most továbbmehetünk például állami szervekhez, rendőrsé g, honvédség, milyen kutyákat használnak? Német juhászt használnak, belga juhászt használnak. És akkor itt megint felvetődik a kérdés, hogy ha a rendőrségnek szüksége van jó vérvonalú kiskutyákra, honnan fogják azt tudni vagy honnan fognak tudni genetikail ag jó állományú kiskutyákat beszerezni. Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy elég felelőtlen döntés vagy felelőtlen javaslat az önök részéről, hogy ezekről a fajtákról gyakorlatilag önök le kívánják venni a kezüket. Továbbmenve itt a kérdésekben, még lenne n éhány gondolatom, államtitkár úr. Mi az, hogy a magyar ebfajtákat például máshogyan lehet tenyészteni, mint a nem magyart? De akkor, ugye, beszélhetünk arról is, hogy a magyar disznót miért nem különböztetik meg a külföldi fajtától, a magyar lófajtát miért nem különböztetik meg a külfölditől, és ezt lehetne sorolni, ez az egyéb ebfajták közötti különbségtétel, ami szerintem egyébként EUjogba is ütközik. Ezzel a különbségtétellel nemcsak az ebeket különböztetik meg a származási helyétől függően, hanem az eb tenyésztő szervezeteket is megkülönböztetik. Miért kell más szabály szerint tenyészteni a magyar vizslát, mint a német juhászkutyát? A tenyésztésszervezést miért kell megkülönböztetni? Miért lesz közokirat a továbbiakban a magyar vizsla származási lapja, é s miért nem lesz az a német juhászkutyáé? Miért kell tenyésztési program a vizsla tenyésztéséhez, és miért nem kell a német juhászéhoz? Miért különbözteti meg a vevőket az állam? Miért kap a kutyája mellé közokiratot az, aki magyar vizslát vesz, míg csak m agánokiratot kap, aki német juhászt vesz, ez is egy érdekes kérdés egyébként. Ez az egész szerintem, véleményem szerint egyébként alkotmány- és alaptörvényellenes is, mert megkülönbözteti akár a tenyésztőket, akár a vásárlókat. Az is é rdekes, hogy mivel a törvényből kikerült minden magyar ebfajta, így ezekre a fajtákra nem lesz irányadó a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet sem. Hogy miért van különbségtétel a magyar és a nem magyar ebfajták között, az az alábbiakat is je lenti egyébként, államtitkár úr: az egyiknél szabályozva van az egyedi jelölés, a másiknál nem; az egyiknél szabályozva van a fedezések száma, a másiknál nem; az egyiknél szolgáltatást kell nyújtani minden fajtát tartó személynél, a másiknál nem; az egyikn él szabályozva van a tagfelvétel, a másiknál nem; az egyiknél szabályozva van a külföldi képviselet, a másiknál nem; az egyik irat közokirat, a másik
