Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 2. szerda (132. szám) - Az ebtenyésztést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
666 nem; egyiknél kell tenyésztésvezető, a másiknál nem. Tehát én úgy gondolom, államtitkár úr, hogy ezeket a kérdéseket mindenképpen át kellene beszélni, és itt a törvényjavaslattal kapcsolatban az aggályaimat megfogalmaztam már, de vissza szeretnék még egypár gondolattal kanyarodni az állatvédelemhez. Rengeteg fideszes országgyűlési képviselőtől hallottam már, s őt csak azt hallottam, hogy nagyon fontos számukra is az állatvédelem, és megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy képviselőtársamnak egyébként az ez irányú javaslatát az Igazságügyi bizottságban egy sima tartózkodással a fideszes többség elintézte. Kérdezem álla mtitkár urat, és szeretném, hogyha erre majd adna egyenes választ, én állatvédelemmel kapcsolatos törvényjavaslatot most benyújtottam legalább ötöt, hogy ha a fideszes többségnek és a kormánynak is egyébként fontos az állatvédelem, akkor gondolom, államtit kár úr azt meg tudja nekem előlegezni, hogy ezeket a javaslatokat minden körülmények között támogatni fogják önök is és a kormány is. Mivel én úgy gondolom, hogy ezek nem politikai javaslatok, ezek egyszerű jobbító javaslatok, semmi másról nem szólnak, min t hogy szeretnénk gátat vetni Magyarországon az elszaporodó állatkínzásoknak, és szeretnénk egyébként az ember legjobb barátjának az életét jobbá tenni. Tehát erről szólnak ezek a törvényjavaslatok, én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen támogatható. Arra k érem képviselőtársaimat, fideszes képviselőtársaimat, hogy ebbe ne próbáljanak politikát vinni, mert itt ennek nem színe van, nem pártszíne van, hanem ennek az iránynak, ennek az akaratnak, úgy gondolom, hogy egy közös hátteret kell adni ahhoz, hogy végre elérjünk egy olyan szintre, ami megvalósíthatja Magyarországon az európai állattartásnak és európai állattenyésztésnek is az alapjait. Még egyszer szeretném elmondani államtitkár úrnak azt is, mert ezt nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy végre tegyenek v alamit, legyen papírra fektetve, legyen törvénybe fektetve az, hogy mi különbözteti meg a tenyésztőt a szaporítótól, mert Magyarországon jelenleg, én úgy gondolom, hogy a szaporítás, a kutyaszaporítás már gyakorlatilag egy iparággá nőtte ki magát, és ennek gátat kell szabni, mert ez egyébként a fajtáknak rontja a genetikáját is, másrészt pedig úgy gondolom, hogy egy embertelen cselekedet. Úgyhogy én ezt szeretném kérni államtitkár úrtól, és várom a válaszait a felvetődött kérdésekre. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Most az LMP vezérszónoka következik. Ikotity István képviselő úr, parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét eg y olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amelyik azt bizonyítja, hogy a magyar Országgyűlésben zajló munka messzire szakadt a közügyektől, a közérdektől és a valódi kérdésekre adott válaszoktól. A kormányoldal rendre különféle magánérdekek védelmezőjeként lép föl, akár azon az áron is, hogy súlyosbítja a problémát, amelyet a jogalkotás eszközeivel kezelni próbál. Most éppen az ebtenyésztés problémaköre szolgáltatja a példát, illetve a bizonyítékot. A politika évtizedek óta próbál megbirkózni a még az előző rendszerből megörökölt feladattal, mindeddig sikertelenül. Magyarországon a kutyák törzskönyvezése, illetve a tenyészminősítések odaítélése a rendszerváltás előtt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, a MEOEnek a privilégiuma volt. Az ország egyi k legrégebbi civil szervezete ezt a jogot és természetesen a vele járó bevételeket a 90es években is megőrizte. Először 1997ben, az EUcsatlakozást előkészítő jogharmonizáció során merült fel, hogy változtatni kellene, a legtöbb EUtagállamban ugyanis az említett jogosítványok az adott fajták minőségbiztosítását végző fajtatenyésztő egyesületekhez tartoznak. Ennek azért van jelentősége, mert a fajtatenyésztő egyesület abban érdekelt, hogy csak a valóban tenyésztésre érdemes példányok tulajdonságai öröklőd jenek tovább. Ha viszont egy olyan szervezet adja ki a törzskönyveket és a minősítéseket, amelyik nem kötődik szorosan egyegy
