Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):
591 Mondok egy értelmezhető számot: 2009ben 5 milliárd forint volt iskol afenntartásra, ami központi normatívából jött, és 6 milliárd forintot kellett hozzátenni, hasonló volt a helyzet, mint Csepelen, ez a 4060 százalék, vagy mondhatnám azt, hogy egyharmadkétharmad. Na most, ebben a helyzetben az önkormányzatok eladósodtak, és az az 1000, közel 1300 milliárd forint, amit konszolidáltunk… (Gőgös Zoltán: Ne beszéljetek már hülyeségeket! Fejlesztési költség nem volt?!) Nem, nem állítottam azt (Gőgös Zoltán közbeszól.) , de most a működésről beszéltem. Ennek jelentős része, képvis előtársam, a jelentős része működés volt. Azt gondolom tehát, hogy a szocialisták kivettek pénzt az oktatásból, mi betettünk, és ahogy Balla György mondta, ez a liberális oktatáspolitika, amit szeretnék most bebizonyítani, megbukott, mert az esélyteremtésb en a különbségek növekedtek az iskolák között (Gőgös Zoltán közbeszól.) egy jómódú, mondjuk XII. kerületi önkormányzat és egy kistelepülés iskolái között. Önök nem voltak ott, amikor a kistelepülések polgármesterei az állami szerepvállalásnál szinte tapsol tak, amikor az állam átvette, fenntartóvá vált, és a működést is átvette, mert azt mondta, hogy a költségvetésükből az a 3040 millió forint - településnagyságtól függően - nem volt meg, amit neki hozzá kellett tenni ahhoz, hogy az iskolája biztonságosan működjön. Ennyit tehát arról, hogy milyen volt a finanszírozása a korábbi időszaknak. És akkor térjünk vissza a tételmondathoz, mert ebben, úgy látom, hogy van egy egyetértés, de nem azért, mert most politikai pártok azt mondják, a kiindulópont, amit Pósán László mint vezérszónok is elmondott, hogy a gyerekek érdeke legyen. Igen ám, de a gyerekek érdekét a gyerekek nem biztos hogy felismerik, a tanárok és a szülők jelentik azt, hogy mi is a gyerek érdeke, az, hogy minőségi oktatást kapjon, az, hogy tehetség gondozás legyen az iskolában, vagy felzárkóztatás, esélyteremtés, tanórán kívüli foglalkozások és mindaz, amit az iskola - úgy szoktuk megfogalmazni - azért tud tenni, hogy a családból hozott hátrányokat kompenzálja, kiegyenlítse vagy csökkentse. (19.30) E rre kell az iskolának, benne a tanároknak, szülőknek és nekünk, politikusoknak is, akik a keretet megadjuk, bár jómagam tanárember vagyok, három évtizedig tanítottam a nyíregyházi főiskolán - azt hiszem, hogy Gőgös Zoltán is valamikor ott végzett, ugye? Cs ak a mezőgazdasági részén, ez már egy integrált rész. (Gőgös Zoltán: Igen, 1981ben.) A lényeg az, hogy a tanárképzésben szerepet vállalva, azt láttam, hogy a tanárok hivatástudattal rendelkeznek, és szerintem most is azért van - remélem, többségükben - az a felzúdulás, hogy jobbá tegyük a rendszert. Mint ahogy a Herman Gimnázium igazgatója a köznevelési kerekasztalon vagy a bizottsági ülésen - már nem is tudom, mert átjöttek az első köznevelési kerekasztal után a Kulturális bizottság ülésére - azt mondta, hogy úgy vette észre, hogy javítani szeretnék a rendszert, és ő elégedett ezzel, hogy értelmes vitára nyitott a kormány, mindent meg lehet beszélni, ami rendszerszintű hiányosságokat, problémákat orvosol, de nem akarunk visszatérni a 2010 előtti oktatáspol itikához. Miért is? Azért, mert a XXI. században, és örülök, hogy Dúró Dóra visszajött, mert XX. századról és XXI. századról beszélt Vona Gábor, én felírtam egypár tételt magamnak, hogy mi az, ami fontos a XXI. századi iskolában, mert oly gyorsan változnak a körülmények, a technológiai változások, a tanulástudomány megváltozott, a tudáskoncepció megváltozott, hogy mi az, ami valóban használható, versenyképes tudást ad a gyerekeknek. Szerintem ez az új tartalomfejlesztés a következőkből áll: esélyteremtés, t ehetséggondozás, készségek, képességek fejlesztése, egyéni szükségletekre koncentráló oktatás és új tartalomfejlesztés, amely - hogy mondjam - a szakmai, tartalmi, módszertani változásokat is jelenti. Mit kell tenni ahhoz, hogy ez megvalósuljon, elsősorban az esélyteremtés területén? Az állami szerepvállalás, amely megteremtette az esélyteremtés kereteit, a köznevelés közszolgálati szerepének erősítése, ez egy olyan közszolgáltatás, amihez mindenki hozzáférhet, és ezen belül lehet differenciálni.