Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):
592 Hároméves kortól a kötelező óvodáztatás bevezetése szerintem jó döntés volt, remélem, hogy ebben sokan egyetértünk. Miért is volt jó döntés? Azért, mert az óvodai nevelésben való részvétel a későbbiekben jobb iskolai teljesítményekhez vezet. Mi a célunk? Az, hogy jo bb iskolai teljesítmények legyenek; mindenféle felmérést most időhiány miatt nem idéznék, és valójában, ha jobb iskolai teljesítmény van, akkor a lemorzsolódás is csökken, a korai iskolaelhagyás is csökken, és a végzettségnélküliség, tehát hogy az iskolábó l végzettség nélkül jönnek ki, ez mindenképpen csökkentendő. Véleményem szerint a szakképzés átalakítása is ezt a célt szolgálta, hogy minél többen középfokú végzettséget szerezzenek. Természetesen maximálisan támogatom, hogyha valaki diplomát akar szerezn i, csak tudják, én láttam azon a főiskolán, amely ma már egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, hogy 150 kommunikáció szakos hallgató végzett, mondjuk, a 2000es évek elején, és elhelyezkedett 34. Tudják, a Tescopénztárakban is találkoztam olyan kommunikáció sz akos hallgatókkal, akit én tanítottam, vagy történelem szakos hallgatókkal. Nem ott a helyük, tudják? Ez még akkor volt, nem Londonba mentek, nem 2004ről beszélek, az európai uniós csatlakozásunkról, hanem előtte. Én azt mondom, hogy olyan képzettséget ke ll adnunk, hogy a szakmájukban tudjanak tanítani, és lehetőleg itt, Magyarországon, de hogy ha a fiatalok közül valaki el akar menni és kipróbálja magát, csak jöjjön majd utána vissza, mert az egy nehéz döntés, ahogy a miniszterelnök úr mondta. 2020ra Mag yarország azt vállalta, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti. Ez magas. Nem is akarok belemenni egy számháborúba, hogy 2009ben mennyi volt, 2012ben mennyi volt; most mutat egy éves csökkenést, de hosszabb távon kell ez t vizsgálni. Tartós csökkenésről akkor beszélhetünk, ha éveken keresztül a lemorzsolódás csökken. A kormány hozott egy középtávú stratégiát a lemorzsolódás elleni harcban, ez a korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer. Itt a veszélyeztetett tanulók kör ét meghatározza, és a köznevelési intézmény képessé válik a beavatkozásra. Új munkakörök vannak, a kormány ebben is lépett előre, illetve az oktatási kormányzat; az iskolai szociális munkás munkakör, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, ezek mind finanszí rozott munkakörök lesznek, amelyek közvetlenül segítik az oktatást, nevelést. Szűkebbre szabtuk a magántanulók körét. Véleményem szerint ez is nagyon fontos, hogy bennmaradjanak a rendszerben. Vagy a tanárok pótlékának kiterjesztése a hátrányos helyzetű té rségekben, az elmaradott településeken, a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken, a tanárok, ha ilyen gyerekeket, 3hs gyerekeket, tehát halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanítanak, akkor pótlékot kapnak, véleményem szerint ez is egy jó rendszer. Befejezésül hadd szóljak röviden arról, hogy 2016 szeptemberében elindul a szakképzési Hí dprogram. Meglepve olvastam, hogy a szakszervezet azt mondja, hogy erre nincs szükség. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a szakképzési Hídprogram egy teljesen új eleme annak, hogy a korai iskolaelhagyást vagy a végzettség nélküli rendszert csökkents e. Miről van szó? A szakképzési Hídprogramba beléphetnek azok, akik 6 osztályt végeztek el 15 vagy 16 éves korukra, vagy kihullottak a középfokú oktatásból. Itt alapvetően a szakiskolákról van szó, és ez azt jelenti, hogy a szakképzési Hídprogramba a 23. életévig be lehet menni, tehát a 25 éves életkorig nappali rendszerű képzésben azt a két évet el lehet végezni, hiszen a képzési idő két évfolyamos, záróvizsgával végződik, és keresztfélévben is indítható. Nagy vívmány ez, csökken a csellengés lehetősége, és részt vehet benne az is, tehát 25 éves korig, aki nappali rendszerű oktatásba jár. Valójában általános iskolai végzettséget ad vagy alapfokú végzettséget és részszakképesítést. Motiváló tényező különösen a nehéz helyzetben lévő családok számára, hogy a z a gyerek, aki ide bekerül, ösztöndíjat kaphat, és nem hagyományos iskolai működésben tanulhat; személyiségfejlesztés, szocializációs utak megmutatása, ezt mindenképpen preferáljuk. És természetesen ingyenes, mint ahogy a szakképzési rendszerben a második szakképzés is ingyenes,
