Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
563 nyilatkozott, csak egy mondatát idézem: most iskolában bűvészmutatvány összeállítani az órarendet. A diákoknak napi 78 órájuk van, ez heti átlagban akár 3540 órát is tud eredményezni. Én még nem olyan rég voltam középiskolás, a jelenlévők közül az egyik, talán a legfiatalabb vagyok, így nyugodtan nyilatkozhatok arról, hogy ez nem volt annyira régen, nekünk a 33 óra már annak ide jén soknak számított. A tizenegyedikben volt talán a legtöbb óránk. Most egy kilencedikestizedikes diáknak simán van 3839 órája, nulladik órákkal fűszerezve. Sokszor azért kell nulladik órát tartani, mert a mindennapi testnevelést csak így tudják megtart ani, mert az intézményi háttere, a tornatermek ehhez hiányoznak, ezért kénytelenek a nulladik órában testnevelésórára behívni a fiatalokat. Ez a 78 óra olyan szinten használhatatlanná teszi a fiatalokat, a gyermekeket, hogy Hoffmann Rózsát kell itt is idé znem, úgy nyilatkozott, hogy örömmel mennek haza a gyermekek 78 óra után. Tisztelt Hoffmann Rózsa Képviselőtársam! Azért tényleg kívánom, hogy beszéljen minél több szülővel, hogy ők vajon ezt tapasztaljáke, hogy amikor a gyermekeik nulladik óra után 78 órát végigülve, végigtanulva hazamennek, és még látják maguk előtt azt a többórányi leckét, amit el kell aznap végezniük, vajon tényleg öröm csilloge a szemükben; vajon tényleg ez olvashatóe le az arcukról. mert a mi saját tapasztalataink és a hozzánk el jutott tapasztalatok nem ezt támasztják alá. Pont az ellenkezőjét, pont azt, hogy leterheltek ezek a fiatalok, fáradtak, nem tudnak szakkörökre járni, nem tudnak különórára járni, nem tudnak elmenni olyan edzésekre, amiket fontosnak tartanának. Tehát, pont az ellenkezőjét tapasztaljuk mindazzal szemben, amit önök elmondtak. Hogy nem csak a tanórák száma sok, azt egy OECDfelmérés tudja még bizonyítani, miszerint 29 mért országban nálunk fordítják az ötödik legtöbb időt a leckére a gyermekek. Átlagosan 6,2 ó rát töltenek hetente még a leckével 15 éves diákok, az OECDátlag szerint ez 4,9 óra más országokat figyelembe véve. Tehát nemcsak az óraszámban vagyunk élen, nemcsak olyan szinten leterheltek a diákok, hanem még az otthoni tennivaló tekintetében is. Ugye, a Nemzeti Pedagógus Kar, nehogy azt mondják, hogy olyan pedagógusszakszervezetet idézzek, amelynél fennállhat, hogy ellenzéki befolyás alatt van az önök szavai szerint, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint is a kötelező tanórák akár heti 3840 órára is rúghatnak. Sok iskolában az ebédeltetésre sincs idő, a gyerekek délután fél 4kor jutnak leghamarabb ételhez. Tehát számos ilyen véleményt is lehetne idézni, olyan véleményt, amely egyáltalán nem vádolható ellenzéki elfogultsággal, önökkel szimpatizáló va gy éppen semleges tanárok is hasonlóan látják a helyzetet. Amikor bizottsági ülésen szóba került, hogy mi is a teendő, akkor szintén Hoffmann Rózsát kell idéznem. Úgy fogalmazott, hogy (Zaj. - Az elnök csenget.) készítseneke azok az emberek, akik azt állí tják, hogy sok a tananyag, egy másik kerettantervet, de adják nekik feladatul, hogy vegyenek ki belőle akár 10 százalékot. Nem nagyon fog menni. Ezt ön mondta, Hoffmann Rózsa képviselő asszony. Én nagyon sok tekintetben tisztelem az emberek maximalizmusát, ez lehet egy előrevivő és egy pozitív tulajdonság, de ebben a tekintetben ez egy végtelenül rossz hozzáállás. Ez tipikusan az a helyzet, amikor azt kell mondani, hogy a kevesebb több. A kevesebb több, és ezt gyakorló pedagógusoknak, nem hiszem, hogy nekem kellene mondani, mert több idő jut a gyakorlásra, az ismétlésre, az összefoglalásra. Ez a gyermekek tudásának elmélyítését tudja segíteni, ez hozzá tudja őket segíteni, hogy ne csak felszínes tudás legyen, amit a következő dolgozat megírásáig magukénak tu dnak, hanem hosszú távon tudjanak abból a tudásból profitálni. Ez tehát egy olyan dolog, hogy akármennyire is fájó a tananyag csökkentésének igénye, szükséges. Muszáj meglépni ezt a lépést annak érdekében, hogy valóban elmélyült tudással rendelkezzenek a d iákok, ne legyenek túlterheltek, és tényleg a tanárok is olyan tudást tudjanak átadni, amelyet hosszú távon tudnak hasznosítani. Ez tehát a legfontosabb, és úgy gondolom, ha már a mai vitanapon ennek kimondása az önök részéről elhangzik, hogy nyitottak a t ananyag csökkentésére, akkor már egy pozitívumot tudunk megfogalmazni, és van egy olyan álláspont, amiben egyet tudunk érteni. Mert ez tényleg nagyon fontos és az egyik legfontosabb a soksok kérdés közül, ami felmerülhet.
