Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
477 Tehát ezzel a törvénnyel akarják eltitkolni a lopásalapú kormányzásuk bizonyítékait. Bármit hajlandóak megtenni annak érdekében, hogy a közérdekű adatok ne derüljenek ki. (Dr. Legény Zsolt: És annak az ellenk ezőjét is!) A tegnapi nap során kikérték a mentelmi jogomat, mert a MET feljelentett rágalmazás miatt, pedig nem tettem mást, mint azokat a közérdekű adatokat nyilvánosságra hoztam, amit még meg tudtam kapni. Ugye, észbe kaphattak volna akkor is! Miért nem hoztak akkor törvényt? De a holnapi nap folyamán egy 20 milliós kártérítési perbe kell mennem, amit ellenem indított a MET, mert nyilvánosságra hoztam azokat a közérdekű adatokat, amelyekből kiderül, hogy a magyar állam, a magyar kormány hogyan nem teljes ítette a saját rendeletét, és a haszon hogyan nem a magyar államnál csapódott le. És most behoznak két olyan jogszabályt, amely jelenleg tíz folyamatban lévő ügyemet kíván ellehetetleníteni. De csak jelzem önöknek: nem fogom hagyni. (Lukács Zoltán: Küldene k verőembert! - Gőgös Zoltán: Szkinhedek jönnek!) Engedjék meg akkor, hogy a Fővárosi Törvényszék 70.P.21691/2005/6 számú ítéletéből idézzek, ami válasz az önök felvetésére. Ez az az ítélet, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helyben hagyott, tehát ez ma a bíróságon egy jogerős ítélet. „A felperes keresete megalapozott - ez vagyok én a benyújtott közérdekűadatigénylésemmel , Magyarország Alaptörvénye VI. cikkének (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a köz érdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” A bíróság megállapította, hogy amellett, hogy „ a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik. Ennek eldöntése során nincs jelentősége annak, hogy a jegybank költségvetése szigorúan véve az államháztartás alrendszerei közé, azaz a költségvetési törvény hat álya alá tartozike, vagy gazdálkodásáról saját maga dönt. A bíróság álláspontja szerint közpénznek minősül valamennyi, kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz. Valójá ban a közpénz és a nemzeti vagyon fogalma élesen nem is különíthető el. Ugyanakkor a bíróság megjegyzi, hogy amennyiben pusztán azt fogadja el, amit az alperes is elismer, hogy a Magyar Nemzeti Bank teljes vagyona nemzeti vagyonnak minősül, akkor a jogi he lyzet nem változik, ugyanis az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésben foglaltak szerint mind a közpénzekre, mind a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Ezenfelül a Magyar Nemzeti Bank a jegybanktörvény 3. és 4. §ában írt célja és feladatai al apján egyértelműen közfeladatot ellátó szerv is, amelyből az következik, hogy az általa kezelt, többek között a gazdálkodására vonatkozó adatok nemcsak az Alaptörvény, hanem az infotörvény 3. § 5. pontja alapján is közérdekű adatnak minősülnek. Az alperest - a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány volt ebben volt ebben az alperes - a kuratóriumvezetés képviseli. A kuratórium tagjait az alapító, a Magyar Nemzeti Bank nevezi ki, és a kuratórium elnöke személyében megegyezik a Magyar Nemzeti Bank elnökével.” U gye, a kuratóriumi elnök Matolcsy György. „Ebből kifolyólag nem felel meg a valóságnak az az alperesi hivatkozás, hogy azzal, hogy az alperes mint önálló jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg létrejött, a kihelyezett vagyon felett az alapító közfelada tot ellátó szerv rendelkezési joga teljes mértékben megszűnt. Ezzel szemben az alapító okirat alapján megállapítható, hogy az alapító kizárólagos joga az alapítvány teljes működésének ideje alatt az alapítvány vagyonáról döntést hozó kuratórium kinevezése, vagyis valójában az alapító kifejezetten meghatározó befolyást tud gyakorolni az alapítvány működésére. Ezen felül a kuratórium elnöke személyében is megegyezik az alapító elnökével. A jelen perbeli helyzet az alperesi hivatkozással ellentétben valójában analóg az Alkotmánybíróság 25/2014. (VII. 22.) számú ABhatározatban leírt esettel. A fentiek alapján
