Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP): - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
478 megállapítható, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban álló, kizárólag közpénzből gazdálkodó és nemzeti vagyonnal rendelkező Magyar Nemzeti Bank, amely az állam jegybankjaként a jegybanktörvényben meghatározott közfeladatok ellátására jött létre, és amelynek gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek, az alperes mint elkülönült vagyontömeg megalapításával a rendelkezésére álló állami pé nzt átadta egy tőle elkülönült jogi személy részére, amelynek működésére azonban meghatározó befolyást tud gyakorolni. A perben a felek között abban volt vita, hogy a vagyon rendelése, a Magyar Nemzeti Bank által kihelyezett állami pénz közpénznek minősüle, ugyanakkor maga az alperes is elismerte, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, tehát hogy ezzel a vagyonrendeléssel elvesztie a közpénz vagy nemzeti vagyon jellegét, avagy sem.” Jogerős bírósági ítélet! A bíróság a jogi helyzet értékelése körében kiemeli, hogy „az Alaptörvény 28. cikke előírja, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltétele zni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Az Alaptörvény 1. cikkének (3) bekezdése rögzíti, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül s zükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A korábbi alkotmányban is meglévő ezen rendelkezésből vezette le az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 21.) számú ABhatározatában, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A bíróság álláspontja szerint ezen alapelvekből összességében az következik, hogy a jogalkotó célja szerint közérdekű adatnak minősül az olyan vagyonra vonatkozó ad at, amely az állam bármely szervének akár közvetett tulajdonában áll, vagy amelyre valamely állami szerv rendelkezési joga kiterjed. Amennyiben a bíróság elfogadná az alperesi érvelést - amit önök is itt megfogalmaztak , akkor ezen alaptörvényi rendelkezé sekkel, illetve az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) számú ABhatározatában kifejtett jogelvekkel ellentétesen értelmezné az infotörvény rendelkezéseit és az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését. Erre való tekintettel a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes nemzeti vagyonnal és közpénzzel gazdálkodó szerv, és ebből kifolyólag az általa kezelt adatok az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése alapján közérdekű adatnak minősülnek, az alperes pedig a közpénz és nemzeti vagyon kezelésével járó tevékenységén él fogva az infotörvény hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó egyéb szerv.” Nem az én érvelésem, hanem a Fővárosi Ítélőtábla érvelése. Ezzel vitatkozzanak, képviselőtársaim! Ugyanezeket a mondatokat lehet felidézni a Péterfalvi Attila által megfogalmazo tt hatoldalas véleményben is. Tehát mind az Információszabadság Hatóság, mind a bíróság önökkel szembehelyezkedve és ezekből a véleményekből következtetve ez a javaslat Alaptörvénybe ütközik. Azért is Alaptörvénybe ütközik, mert visszaható hatályú, jogkorl átozó a folyamatban lévő ügyekben. (10.40) Elvileg a bíróságok nem is alkalmazhatják ezt a jogszabályt, hiszen alaptörvényellenes. De visszatérve arra, amit Bánki képviselőtársam mondott, hogy a közhasznúsági szabályok kiterjesztése ezekre az alapítványokr a bővebb lehetőséget nyújt, mint az infotörvény és a közérdekűadatigénylés, ez egyszerűen nem igaz. A közhasznúságról szóló törvény egy éves beszámolót rendel el, egy pénzügyi beszámolót, ahol leírják a tevékenységet, és odatesznek mellé egy mérleget. Az infotörvény alapján viszont ezek az alapítványok kötelesek kiadni azokat a szerződéseket, amelyekre önök egyelőre ismeretlen módon, ismeretlen személyek felé 260 milliárd forintnyi közpénzt elköltöttek. Ezt akarják önök eltitkolni! Ez az, amit nem fogunk h agyni, a bírósági perekben kezdeményezni fogom, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, hiszen kíváncsi vagyok, hogy ez az Alkotmánybíróság, amely 2014ben, tehát már az önök Alkotmánybírósága is alátámasztja az érveinket, hogyan fog majd ítélni; lehet, hogy előjön majd a fekete kedd, ami tegnap történt a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy teljesen mindegy önöknek a tények, az a lényeg,
