Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - BÁNKI ERIK
469 Most pedig engedjék meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a javaslat súlyának megfelelően alaposabban is kifejtsem a módosítással kapcsolatos álláspontunkat. Ami az első területet illeti, itt a törvényjavaslat 1. és 2. §a olyan eljárási szabá lyokat tartalmaz, amelyek a Magyar Nemzeti Bank valamennyi hatósági eljárása vonatkozásában általánosságban kizárják a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, azaz a Ket. egyes rendelkezéseinek alkalmazását. Az eltérő eljárási szabályok eredményeképpen a Magyar Nemzeti Bank eljárásaiban a sommás eljárás ezután nem lenne alkalmazható, a függő hatályú döntés nem lenne alkalmazható, lehetőség lenne az ügyintézési határidő meghosszabbítására, lehetős ég lenne az eljárás felfüggesztésére a korábbi szabályozás szerint, illetve a hiánypótlás teljesítésére az MNB felső korlát nélküli határidőket szabhatna. A Ket. érintett rendelkezései 2016. január 1jétől léptek hatályba a közigazgatási bürokráciacsökkent és keretében, és elsősorban arra irányultak, hogy a kérelemre induló hatósági eljárások észszerű határidőn belül, általános esetben legfeljebb két hónapon belül megoldódjanak. A Magyar Nemzeti Bank esetében azonban előállhat olyan helyzet, hogy amint említ ettem, kevés a Ket.ben meghatározott határidő, a 8 nap vagy a 30 nap, ami egyszeri alkalommal maximum 60 napra meghosszabbítható. Gondoljunk bele abba, tisztelt képviselőtársaim, amikor az értékpapírkibocsátások ellenőrzése és engedélyezése során (Tukacs István: Belegondolni is szörnyű! - Derültség az MSZP soraiból. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Hátborzongató. - Derültség az MSZP soraiból.) számos egyéb hatóságtól kell igazolásokat begyűjtenie az engedélykérőnek (Zaj. - Az elnök csenget.) , a jegybankn ak pedig a lehető legszigorúbban kell ellenőriznie azt, hogy a kibocsátott értékpapírok megfelelneke a pénzpiaci követelményeknek. Gondoljunk csak vissza a brókerbotrányokra, ahol fiktív papírokkal kereskedve magyar választópolgárok tízezreit, százezreit csapták be galád módon! (Dr. Bárándy Gergely: Igaz! Azt is Matolcsynak kellett volna megakadályozni!) Ebben az esetben azonban tehát nem elég, tisztelt képviselőtársaim (Gőgös Zoltán: Neked mennyi volt benne?) , a 30 plusz 30 nap sem, 46 hónapot is igénybe vehet egy ilyen bonyolult eljárás. Erre ad tehát lehetőséget az új törvényi szabályozás. (10.00) Nem ad továbbá lehetőséget a Ket. arra sem, hogy azon eljárásokat felfüggesszék, amelyekben hiánypótlásokat, illetve különböző engedélyek becsatolását kell me gtenni annak érdekében, hogy az engedélyezési eljárás sikerre vezethessen. A mostani eljárási rend szerint várhatóan nagyon sok kérelem kerülne elutasításra, hiszen a 8 napos határidő nem teszi lehetővé, hogy érdemben vizsgálják meg ezeket a kérelmeket. Il yenkor a hatóság legegyszerűbb döntése az, ha nem akar hibázni, hogy elutasítja azt a kérelmet, ez pedig mind a pénzpiaci szereplők, mind a magyar befektetésben érdekelt állampolgárok érdekeit sértheti. Ezért úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szükséges kive nni a közigazgatási eljárásról szóló törvény hatálya alól, és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény már rögzítené, hogy mely eljárásrendeket kell kivételes esetekben alkalmazni. Ami a második területet illeti, tisztelt képviselőtársaim, a Magyar Nemzeti B ank alapítványainak és gazdasági társaságainak adataival kapcsolatban a következő szempontok vezéreltek bennünket. Mint önök is tudják, az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdése kimondja: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság e lőtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” A javaslat módosítása során a fenti alaptörvényi rendelkezésre tekintettel továbbra is főszabálynak tekintjük azt, hogy az MNB által létrehozott gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatokra az úgynevezett infotörvény vonatkozik, emellett pedig a köztulajdonban álló ga zdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény rendelkezései az irányadóak. Azonban a Magyar Nemzeti Bank alkotmányos szerepéből és feladatellátásából fakadóan ennél is cizelláltabb szabályozásra van szükség. (Tukacs István: Per sze!)
