Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - BÁNKI ERIK
470 A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 162. §ának (4) és (5) bekezdésében foglalt szabályok arra szolgálnak, hogy amennyiben az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság az MNB alapvető vagy egyéb feladatát ellátva, tehát a nnak kinyújtott kezeként kezel adatokat, azok megismerése összhangban legyen az MNB feladatellátása során keletkezett adatok megismerésére vonatkozó szabályozással. Ez azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az MNB alapvető feladatával kapcsolatos ad atai 30 évig nem nyilvánosak. Előállhat olyan helyzet is, hogy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasághoz olyan adat kerül, amelynek megismerése központi vagy devizapolitikai érdekeket sérthet. Az ilyen adatok megismerésének k orlátozására lehetőséget ad az infotörvény 27. § (2) bekezdése, de ezt törvénynek kell kimondania. Ezt teszi meg a mostani törvényjavaslat 4. §a, amelyben meg kívánja állapítani az MNBtörvény 162. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Előfordulhat olyan eset is, hogy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezek leányvállalata olyan üzleti adatot kezel, amelynek versenytársak általi megismerése aránytalan sérelmet okozna az érintett társaság számára. Ezen üzleti ada tok megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság bármely piaci versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. Ezt a helyzetet kezeli az MNBtörvény 162. §ának új (6) bekezdése is. Az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatokat is védeni kell, mert az alapítvány mint jogi személy nem eshet az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokkal közös megítélés alá. Az alapítvány jogi jellege indokol ja a különös megismerhetőségi szabályok alkalmazását. Tisztában kell lenni azzal is, hogy az alapítvány meghatározott célra rendelt vagyontömeget kezel. Az alapítót az alapítvány mint jogi személy létrejötte, illetve az alapítvány létrejöttéhez és működésé hez szükséges vagyoni juttatás teljesítése után tulajdonosi jogok nem illetik meg, szemben például egy állami tulajdonban álló gazdasági társasággal. Az alapítvány működését annak létrejöttétől kezdve a kuratórium vagy egyszemélyes kurátor ügyvezetőként fe lügyeli. Az alapítvány létesítése után tehát a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az alapító, miután az alapítói vagyont átadta az alapítvány számára, kijelölte a kur átorokat, semmilyen közvetlen befolyással nem tud hatni annak működésére, vissza sem hívhatja egyébként a kurátorokat. A törvényalkotó a javaslattal az adatok között aszerint tesz különbséget, hogy az milyen kapcsolatban áll a közpénzzel, azaz az alapító á ltal adott vagyoni juttatással. Így ami az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó adatok körébe tartozik, az marad is az infotörvény hatókörében. Ennek folytán az alapító okirat vagy az alapítvány céljainak megvalósításához szükséges, az alapító okiratban v állalt vagyoni juttatás teljesítésére vonatkozó adatok továbbra is nyilvánosak maradnak. A módosítás tehát kimondja, hogy az MNB által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Ennek következtében ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény vonatkozna a későbbiekben, hanem elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni, amik egyébként szigorúbbak, mint az alapít ványok általános adatközlési kötelezettsége, amit a civil törvény szabályoz. Az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban ne felejtsük el azt sem, hogy a brókerbotrány óta teljesen más megvilágításba került a pénzpiaci műveletek ellenőrzése, azoknak a fertőzött papíroknak a kiszűrése, amelyek odáig vezethettek, hogy fiktív papírokkal kereskedtek egyes pénzpiaci szereplők, súlyos veszteséget okozva ezzel a magyar társadalom számára. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jegybank aktív pénzpiaci eszközökkel tudjo n részt venni ezekben a műveletekben. A jegybanknak az ilyen műveletek során, hasonlóan egyébként a Posta működéséhez, lesz olyan működési területe, ahol kifejezetten fontos, hogy ne kelljen az adatközlési kötelezettségnek eleget tennie, hiszen ezzel jelen tős hátrányba kerül a pénzpiacon. Ennek
