Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 13. hétfő (162. szám) - Dr. Tóth Bertalan (MSZP) - a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez - „Mi tartott eddig?” címmel - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN (MSZP):
4501 Tisztelt Ház! Mindenki biztos lehet abban, hogy ha Bajnai Gordon országlása egy sikeres időszakot fémjelzett volna, akkor senki nem emle getné azt 2016ban, hogy hány millió forintot vagy hány tíz millió forintot utazott el. Azonban nem erről van szó. Bajnai Gordon miniszterelnökségének ideje Magyarország egyik legnagyobb válságát hozta, minden tekintetben egy kiszolgáltatott, gyenge ország képét mutattuk, ezt a képet kellett Bajnai úrnak nyilván külföldön is képviselnie, közvetítenie, míg ha megnézzük azt ma, hogy a magyar gazdaságpolitikának, a magyar külgazdaságnak, a magyar exportnak milyen soha nem látott sikerei vannak (Bangóné Borbély Ildikó: Utolsók vagyunk az EUban!) , akkor azt gondolom, hogy élesen szembeállítható a jelenlegi időszak a 20082010es időszakkal, ugyanis ma szinte minden jelentős tekintetben az ország gazdasága stabil lábakon áll, a makrogazdasági mutatóink nem is has onlíthatóak a nyolc évvel ezelőttiekhez, és a jelenlegi külügyminiszteri, miniszterelnöki utazások újabb és újabb forintokat és munkahelyeket termelnek az országnak, nem pedig felesleges kiadást jelentenek. Köszönöm szépen. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszó l. - Taps a kormánypártok soraiban.) Dr. Tóth Bertalan (MSZP) - a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez - „Mi tartott eddig?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen. Kérem tisztelettel a szocialista képviselőtársakat, hogy hallgassák illő tisztelettel Tóth Bertalan képviselőtársukat, aki azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez: „Mi tartott eddig?” címmel. Tóth Bertalan képviselő urat illeti a szó. DR. TÓTH BERTALAN ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. A z MNB egy hete 105 millió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Spéder Zoltán fideszes oligarcha által irányított FHBra tiltott piacbefolyásolás miatt. Az MNB azt is közölte, hogy a bírságot azért kellett kiszabni, mert három és fél évvel ezelőtt az FHB úgy bocsátott ki alapvető kölcsöntőkeként és nem biztosított kötelezettségvállalásként mintegy 30 milliárd forint értékben eurókötvényt, hogy azzal kapcsolatban hamis tájékoztatást tett közzé, amely szerint az nem magyarországi befektetők részére történt. Ez az egész kötvényes történet tele van furcsasággal: a kibocsátás körülményei, az állam szerepe, Spéder Zoltán helyzetbe hozása és a bírságolás időzítése. Korábban én is számos kérdést intéztem a kormány tagjaihoz, amelyben azt igyekeztem megtudn i, hogy az Orbánkormány és a Spéderbirodalom egyre szorosabb összefonódása az államnak, vagyis az adófizetőknek jobbe, vagy inkább a Spéderbirodalomnak. Érdemi válaszokat eddig nem kaptam. Ami azonban a konkrét kötvényes ügyletet illeti, mindez azért is furcsa, mert ön még nemzetgazdasági miniszter volt, amikor Orbán Viktor kormánya elkezdett foglalkozni az FHB tőkehelyzetével. Ahogyan arról Lázár János miniszter úr korábban engem tájékoztatott, 2012. szeptember 4én a kormány elfogadta az FHB tőkehel yzetével kapcsolatos előterjesztést, amelyből egy sor későbbi kormányzati intézkedés következett. Így például Seszták Miklós tájékoztatásából azt a következtetést lehetett levonni, hogy 2012. december 20án az MNB szerint félrevezető tájékoztatással kibocs átott 30 milliárd forintnyi FHBkötvény a kibocsátást követően néhány napon belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.hez került, feltehetően egy csereügylet keretében. Az erről szóló részvényesijoggyakorlói határozatot Németh Lászlóné írta alá, aki jelenl eg a takarékszövetkezeti integrációért is felel, és ekkor ő még miniszter volt. Mindezek alapján kérdezem: mi tartott három és fél évig? Miért kellett ennyi időt várni, hogy a pénzügyi felügyelet rájöjjön, nincs rendben minden az ügylettel kapcsolatban? (A z elnök a csengő