Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 29. hétfő (130. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
446 A kommunistáknak 1945ben négy évre volt szükségük a szab adság szétverésére; ügyesen kiírt választások persze később is voltak, de mi volt ezeknek a jelentősége? Ma már mindenki látja és érzi, hogy O. Viktor sem vesztegette az időt 2010ben. A demokráciát természetesen nem O. Viktor kopaszai tették sírba egy het e a pártalapszervezetté süllyesztett, nemzetinek csúfolt Választási Iroda előtt tett fizikai erőszakkal, hanem ő maga, aki a demokratikus intézményrendszer minden egyes elemét bedarálva felépítette torz, egyszemélyes rendszerét. Ő maga, aki 2002es választ ási vereségét feldolgozni nem tudván, hidegvérrel kitervelte a demokrácia megsemmisítését, majd az ország torkán lenyomta saját rezsimjét. Mert amikor a 300 forintos vizitdíj ürügyén meg lehetett bénítani a mára összeomlott egészségügy átalakítását, vagy ö sszevissza lehetett hazudozni a tandíjról, akkor kapóra jött a népszavazás intézménye. Amikor a hatalom végleges megragadásának eszköze lehetett a népszavazás, akkor lehetett ájtatos szónoklatokat tartani arról, hogy milyen fontos a népakarat - ami már rög tön nem volt fontos az új, pártalapú alkotmány kierőszakolásakor vagy az ország vasárnapi bezárásakor. O. Viktor a kettővel ezelőtti rendszerváltozáskor még úgy fogalmazott, hogy a demokrácia és a kommunizmus nem egyeztethető össze. Ideje kimondanunk, hogy a demokrácia és az orbánizmus sem egyeztethető össze. És ideje észrevenni önöknek is, kedves kormánypárti képviselőtársaim, hogy mihez asszisztálnak. Az ellopott közvagyonnal való elszámoláskor nem lesz elég a „parancsra tettem” mentsége. Még le lehet szá llni a keleti nyitás vakvágányra vezető, Felcsútról induló kisvasútjáról, amelynek csak olyan megállói vannak, mint Moszkva, Ankara és a vezér által csodált és őszintén irigyelt egzotikus ázsiai diktatúrák. Erre szerződtek? Tényleg? Az omerta, a hallgatás törvénye mint a megmaradt legfőbb alapérték, még összetartja az állampártot, de nem kötelező mindenkinek az intézményesített korrupció romjai alatt rekednie majd. Nem kötelesség bűnrészességet vállalni hazánknak az Európai Unióból való kivezetésében, az or szág orosz kézre játszásában, Paks II.ben, a Ceauşescut lepipáló stadiontébolyban, a Nyugat elleni békeharcban, az oktatás, az egészségügy tönkretételében, a földek pofátlan elrablásában, a fiatalok külföldre zavarásában, az utódok állami vezetői pozíciók ba terelésében, a gigantikus orbáni pénzszivattyú működtetésében. Tényleg érdemes azért a pár morzsáért, ami a felcsúti hacienda asztaláról lehull, mindent feláldozni, tisztelt fideszes képviselőtársaim? Változtatni azonban csak közös erővel, az egzisztenc iális félelmeket legyűrve lehet. Mint minden önkényre épülő rendszernek, az orbáni rezsimnek is a félelemkeltés a legfontosabb fegyvere. Bukása akkor jön el, amikor egyre többen mondják ki: nem félünk. És akkor mindenki előtt nevetségessé válik a külső és belső ellenséggel szembeni tébolyodott, önsorsrontó harc. Akkor már nem lehet álkérdésekkel félrevezetni és ravaszkodva egymásnak ugrasztani társadalmi csoportokat, és akkor minden magyar elgondolkodik azon is, hogy hová tűntek a fiatalok az országból. Akk or, abban a bizonyosan eljövő történelmi pillanatban elindulhatunk egy olyan jövő felé, amelyben minden magyarnak helye van. Még nem késő, tisztelt hölgyeim és uraim! Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Tisztelt Képviselő Úr! Én önt Kész Zoltán képviselő úrnak sz ólítottam. Ennyi tiszteletet ebben a Házban a magyar miniszterelnöknek is meg kell hogy adjon. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Nem erőszak a disznótor - üzenet a Fidelitasn ak” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. NOVÁK ELŐD ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sajnos a kormány, a Fidesz és a KDNP padsorai teljesen kiürültek, pedig valóban, főleg a Fidesz és ifjúsági s zervezete, a Fidelitas figyelmét kívántam felhívni arra, hogy álságos, ahogyan megfosztották ifjúsági tanácsnoki címétől
