Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 8. szerda (161. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL (Fidesz):
4422 Köszönöm a szót, elnök úr. Schmuck Erzsébet képviselőtársam egykét gondolatot még indukált bennem, hogy elmondjam, meg hát látom, hogy vita nem les z, ezért gondoltam még zárszó előtt ezt elmondani. Nézzék, amihez asszisztálnak; azért azt látjuk már, hogy a miniszterelnök jóbarátja lesz az, aki üzemeltetni fogja majd a Quaestor hoteleit, van, amelyiket már ő is üzemelteti. A csepeli projekt, ami a Qua estornak volt a projektje, a kibocsátási tájékoztatóban is benne volt, kedves államtitkárok, hogy egy, illetve kettőmilliárd eurónyi haszonnal kecsegtet. Kibocsátási tájékoztatóban ilyet leírni és ezt még engedélyezni is, az azért már - hogyan mondjam? - legalábbis vicces, hiszen a két szám között nagyjábanegészében 100 százaléknyi különbség van. De most majd erre is ráteszik a kezüket. Ez valakinek kell, azoktól meg elveszik, akiknek járna. És önök ezekhez asszisztálnak, lemondatják őket a jogukról, lemo ndatják őket a pénzükről. Ez világbotrány, ha ezt engedik, és még azt sem támogatják, ami nem kerülne pénzbe. Számoljanak el tisztességesen, pontosan és alázattal! Ez se megy? Köszönöm szépen. ELNÖK : Ismételten megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszóla lni a fennmaradt időkeret terhére. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Az összevont vitát lezárom. Az előterjesztőnek, Völner Pál képviselő úrnak adom meg a szót, maximum 14 perce van, képviselő úr. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL ( Fidesz ): Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Sajnos vissza kell néznünk a kezdetekhez. Ha megnézzük, hogy mi történt ebben az esetben, gyakorlatilag egy cég felszámolásra került. Képviselő úr is ügyvéd, tehát tudja, hogy a felszámo lási eljárásokból az elmúlt húsz évben ki nyerhette vissza a vagyonát, vagy ki az, aki a követeléséhez hozzájutott, főleg, ha mondjuk, egy olyan besorolási körben van. Tehát a megtérülési arányokkal mindenki tisztában van. Mindenki tudja, hogy 6 millió for intig volt a Befektetővédelmi Alap kötelezettsége megtéríteni azokat a károkat, amelyek a befektetői oldalról jelentkeztek. Ehhez képest született egy törvény, ahol 30 millió forintig hozzá lehet jutni a követelésekhez, gyakorlatilag - ahogy a bizottsági v itában is többször elhangzott - ex gratia az állam módosított egy jogszabályt, miután széles körű befektetői tömegeket érint ez a csapás, hogy magasabb megtérüléshez juthassanak hozzá. Ugyanakkor nyitva van előttük az a lehetőség, amennyiben a képviselő úr által vizionált, hatalmas vagyontömeget látják, amelyet a felszámoló majd értékesíteni tud, akkor választhatják azt a megoldást, hogy nem élnek ezzel a fajta kárrendezéssel, hanem a felszámolónál sorba állnak, és meg fogják kapni azt az ön szerint magasab b összeget, ami meghaladja azt, amit ebben a törvényben mi kínálni tudunk. De látható, hogy igényt tartanak erre a kárrendezésre a jogosultak, pontosan azért, mert aki reálisan gondolkodik, és látja a gazdasági folyamatokat, az tudja, nem a felszámolás az a módszer, ahol ma valaki befektetőként visszakaphatja a pénzét. Tehát minden más, ami ezzel ellentétes állítás, olcsó politikai haszonszerzés, ami természetesen itt a Ház falai között megengedett, de illene megvizsgálni azt, hogy az alapproblémát az okozt a, hogy ez a cég csődbe ment, ez a cég felszámolásra került, ehhez képest minden intézkedés, amit a kormány vagy a parlament meghozott, csak javított a befektetők helyzetén. Az az értesítés, amit kiküldött a Kárrendezési Alap a jogosultaknak, nyilvánvalóan adatokat tartalmazott, hiszen éppen azokból az adatokból kiindulva vitatnak egyes tételeket, éppen ezekből az adatokból kiindulva lehetett tisztázni azt, hogy van például olyan eset, amikor névérték alatt történt az értékesítés, mert erre az esetre is kit erjed, amennyiben névérték alatti; mondjuk, a névérték alatti értékesítésnél is a hozamnál eltérés van, hogy hogyan lehet ezt kompenzálni. A faktorálás pedig, tudjuk, az üzletipénzügyi életben bevett dolog, ne keverjük a jogi fogalmakat, mert az szintén c sak megtévesztő. Általában a faktorálásánál alacsonyabb értéken megvesz valaki egy biztos követelést, ahol majd aztán hozzájut a teljes követeléshez, és neki ez az
