Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
4158 igényelne annyi forrást, ami a Városligetre szánt jövő évi 35 milliárd forint. Pedig ez a 300 módosító indítvány mind szükséges, alapvető fejlesztéseket jelent egyegy kis önkormányzat életében. Tehát lássa, államtitkár úr, ez a pr obléma, hogy ilyen nagyságrendű különbségek vannak! Míg az egyik kezével a kormányzat számolatlanul és megítélésünk szerint rendkívül felelőtlenül bánik az adófizetők pénzéből bizonyos presztízsberuházások esetén, addig kisebb önkormányzatokkal szemben ren dkívül szűkmarkú. Hiszen sajnos mind a 300 módosító indítvány el lett utasítva. Ennek a felülvizsgálatát kérjük azért államtitkár úrtól, illetve a kormányzattól. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak. SCHMUCK ERZSÉBET, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mi úgy látjuk, hogy a 2017. évi költségvetéssel a legnagyobb probléma az, hogy betonba ö nti azt az elhibázott gazdaságpolitikát, ami a külföldi multicégek összeszerelő üzemévé tette Magyarországot. Az utóbbi évek költségvetéseinek hatása kiábrándító. A magyar emberek több mint 40 százaléka él a létminimum alatt, ez 2015ben a lakosság 41,5 sz ázalékát jelentette. Kétmillió adózó keres a létminimum alatt, és közülük több mint 300 ezer azok száma, akiknek a munkajövedelme még a szegénységi küszöböt sem éri el. Ma Magyarországon 8 óra munka szerény megélhetéshez is kevés, a 8 óra munka nem elég ah hoz, hogy a családok ne szenvedjenek hiányt. Nem véletlen, hogy lassan egy teljes generáció dönt a kivándorlás mellett. Azonnali általános béremelésre van szükség. Azt gondoljuk, hogy a béremelés ma valódi beruházás a jövőnkbe. Lázár miniszter úr a közelmú ltban több mint 700 milliárd forintos béremelést ígért a jövőre, de ennek nyomait nem látjuk a költségvetésben. Az elhibázott gazdaságpolitika másik következménye, hogy a magyar gazdaság továbbra sem tud a saját lábára állni. Magyarország fiskális alkoholi zmusban szenved, a növekedés szinte egyetlen motorját az uniós források jelentik. Erre még a kormánypárti képviselők is rádöbbenhettek a közelmúltban, amikor az európai uniós pénzek elapadása miatt 2016 első negyedévében csökkent a GDP az előző negyedévhez képest. (21.10) A külföldi multicégek pedig hiába teljesítenek jól, ha az itt megtermelt profitjuk 80 százalékát hazaviszik, és ezzel csak tovább erősítik a duális gazdaságot. Nyilván a kormánypárti képviselők ezt másképpen látják, jóindulattal azt lehet mondani, hogy ez azért lehet, mert a társadalom egy szűk rétege és a fideszes holdudvar családjai számára tényleg fejlődés mutatkozik, egy szűk réteg anyagilag tényleg jól jár. Valakik hazavitték a több ezer milliárd európai uniós pénzt. Az LMP kötelességé nek érzi megmutatni a magyar választóknak, hogy létezik másik út, ezért a párt olyan módosító javaslatokat nyújtott be a 2017. évi költségvetéshez, amelyek egy másik gazdaságpolitika alapjait jelentik, amelyek egy teljesen másik Magyarország képét festik f el, egy olyan országét, ahol meg lehet élni a munkából, ahol a külföldi multicégek helyett a magyar kkvk a stratégiai partnerek, és ahol a leszakadás felzárkózássá alakul. Ezt mintegy 2000 milliárd forintos felelős átrendezéssel tettük meg; felelős azért, mert a kiadások forrásait is teljes mértékben megmutatjuk. Az idei kommunikációs panel szerint ez az adócsökkentés költségvetése. 100 milliárd forinttal csökkenteni egy 17 300 milliárd forint főösszegű költségvetést, nem adócsökkentés, fél százalék; részl eges, aligcsökkentgetés a nélkülöző embereknek a legfontosabb alapvető élelmiszerek áfájánál, picinyke emelés a torz gyermekkedvezménynél. Egy egyszerű családnak pár ezer forinttal nőhet a jövedelme, ugyanakkor az állami vezetőknek milliókkal. A kormány ú gy beszél adócsökkentésről, hogy ma az állam a felét elviszi egy dolgozó teljes bérköltségének. Minden egy forint bér után egy forintot be kell fizetni az államkasszába. Mi ezzel szemben csökkentenénk a munkára rakódó terheket a többkulcsos adóval a munkáb ól élők 90
