Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
4112 Amit tehát az államtitkár úr mond, hogy egyensúlyt tenni, a titok és az átláthatóság, valamint a közjó és a közbeszerzés célja, hogy a leggazdaságosabb ajánl at kerüljön elfogadásra, nem igazából súlyos érv, amit mond, hogy visszatérítendő támogatások, tehát kedvezményes hitel esetén a közpénzt nem érheti kár. Mi úgy látjuk, hogy igenis érheti, mert a vállalkozó túlfizetheti abból a pénzből, amit kedvezményes h itelként kap (Csepreghy Nándor: Tőle kell visszakérni!) , és aztán visszafizeti, persze, visszafizeti, csak elképzelhető, hogy egy részét valahova máshova cirkuláltatja. Tehát ha kikerül a dologból az átláthatóság, ha kikerül a közbeszerzés, akkor olyan csa tornákba juthat… - én megértem, hogy a végén a közpénz visszakerül az eredeti hitelezőhöz, az államhoz. Tehát ha mondjuk, nem megy tönkre az a vállalkozás, nem tűnik el teljesen, nem kerül felszámolásra - mert sajnos már erre is volt példa , de nem biztos , hogy ez kellő védelmet ad, ugyanakkor ez a 25 millió forint legalább, ezek a támogatások, hogyha komoly, még kkv esetén is komoly iparfejlesztési vagy gazdaságfejlesztési célt kívánnak szolgálni, akkor jellemzően meghaladják ezt a 25 millió forintot. Oly an dolgokat tesz lehetővé tehát ez az előterjesztés, amelyek egy koherens, átláthatósági megközelítésben nehezen lennének elfogadhatóak. Úgyhogy én elismerem, hogy az előterjesztők, illetve a Gazdasági bizottság színeiben jelent meg eredetileg ez a módosít ó indítvány, hogy próbálták az általános vitában elhangzott problémákat orvosolni, mindemellett én úgy látom, hogy az eredeti problémát, hogy ez kivételes eljárásra ad lehetőséget, és a kormánynak törvényi felhatalmazást nyújt olyan esetekben is felmentésr e, amelyekre vonatkozóan korábban jogerős eltiltás volt, tehát ez az igen is meg nem is, szabályozom is meg nem is, ha úgy ítéli meg a kormány, akkor felmentheti, ez egy olyan bizonytalan szabályozási környezetet teremt, ahol a kormánynak a lehetősége, a d öntési lehetősége ez által a törvényi felhatalmazás által kiterjed olyan esetekre is, ahol versenyfelügyeleti eljárásban jogerős elmarasztalás történt. Tehát olyan dolgot írhat felül a kormányhatározat a jelen törvényi felhatalmazás alapján, ami egyébként jogállamban véleményünk szerint nem lenne lehetséges, tehát nem tartjuk koherensnek a jogállami megközelítéssel ezt a törvényt. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjából Schiff er András frakcióvezető úr következik. Parancsoljon, frakcióvezető úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában már elmondtam azt, hogy meglehetősen különösek a törvényjavaslat előterjesztésén ek a körülményei. A megelőző napon az Andy G. Vajna, a legbátrabb magyar becenévre hallgató oligarchának az érdekeltségeit a Gazdasági Versenyhivatal elmarasztalta kartellcselekmény miatt, másnap bejön egy olyan törvényjavaslat, amely a tilos versenycselek mények esetén ad egy fakultatív mentesítési lehetőséget, fakultatív egérutat. Május 9ei az a versenytanácsi határozat, amely Vajna György András cégeit, érdekeltségeit elmarasztalja tilos versenycselekmény miatt, majd május 10én megszületik az a törvényj avaslat, amelyik lehetőséget ad arra, hogy a kormány még ilyen esetben is - nyilván annak, aki jó fideszes - menlevelet adjon. Az előzmények sem lényegtelenek. A 2010 óta tartó Fideszuralom alatt immáron a második közbeszerzési törvény lépett hatályba tav aly október 1jén, amiről a miniszterelnök azt mondta, hogy az Európa legszigorúbb közbeszerzési törvénye. Valóban, szigorúbb volt, mint a megelőző, szintén fideszes közbeszerzési törvény, de két hónap után úgy látták, hogy mégsem működhet a narancsos közb eszerzési piac a haverok és a rokonok nélkül, ezért kellett a politikai vezetőknek a rokonságát újra visszaengedni a közbeszerzések piacára. Most pedig úgy látják - vajon miért? , hogy nem működhet úgy a közbeszerzések piaca, hogy a tilos versenycselekmén y miatt elmarasztaltakat egy szigorú, feltétlen kizáró ok kiseprűzi, nagyon helyesen, a közbeszerzések környékéről.
