Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - Apáti István (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Ön szerint is totális kudarc az elszámoltatás?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4058 De talán ettől is csúnyább vagy durvább példa a Hagyóügy, hiszen gyakorlatilag Hagyó Miklós most is szabadlábon van, élvezi a szabad élet és a megszerzett javak minden előnyét. Ennél az ügynél érdemes kicsit lehorgonyozni, ugyanis aktuálpoliti kai hibák, tévedések, rossz döntések, rossz törvényhozás is vezetett ahhoz, hogy mindez úgy történt, a helyzet úgy áll, ahogy most jelenleg mindenki tud róla. 2012ben változtatták meg a bírósági szervezetrendszerre, a bíróságokra és a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat. Ezek a szabályok ekkor léptek hatályba. Ez a csomag többek között azt is tartalmazta, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének lehetősége volt az ügyáthelyezésre, az ügyáttételre. Ennek volt köszönhető az, hogy nem az általános i lletékességi ok szerinti fővárosi, hanem a Kecskeméti Törvényszék kezdte első fokon vizsgálni Hagyó Miklós ügyét. Majd 2013ban jött a feketeleves, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette ezt a szabályozást. Kialakult a patthelyzet, és megindul t a huzavona a két törvényszék között, hogy ki folytassa le az eljárást, kinél maradjon az ügy, ki az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszék. Ebből kifolyólag egy fontos szabályt elmulasztottak betartani, ugyanis ilyen ügyekben leg alább háromhavonta egy tárgyalást kellene tartani, ez azonban elmaradt, így 2014 júliusában újra kezdődhetett az egész. Ez arra is biztosította a megfelelő időt, hogy Hagyó Miklós időközben még ebből is jól kerüljön ki: 12 500 euró kártérítést ítélt meg ne ki az emberi jogi bíróság az előzetes letartóztatásbeli fogva tartásának állítólagos embertelen körülményei miatt. Végül, úgy tűnik, első fokon egy felmentéssel felérő felfüggesztettel megúszta ő is. De sorolhatnánk hosszan a példákat, tisztelt államtitkár úr: mi a helyzet a Budapest Airport és a Malév eladásával, mi a helyzet az offshore ügyletekkel, mi a helyzet a korábban még pofátlannak minősített vezetői végkielégítésekkel, a közbeszerzések körüli túlárazásokkal? Ezek a túlárazások talán csak nekünk tű nnek fel? Önök az elszámoltatás kapcsán vagy ellenérdekeltek, vagy tehetetlenek, rosszabb esetben csendestársak vagy tettestársak és úgy tűnik, hogy a korrupciós rendszer fennmaradásához szükséges egyéni érdekek erősebbek, mint az a közérdek, amely az elsz ámoltatáshoz fűződik. Kérdezem, hogyan értékelné ezt a nullával egyenlő elszámoltatást. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Völner Pál államtitkár úré a szó. Parancsoljon! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, eln ök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A képviselő úr interpellációjában több büntetőeljárást érintett, amelyek végkimenetelét a kormányon akarja számon kérni. Valamennyien tudjuk azonban, és ön is nagyon jól tudja, képviselő úr, hogy a hatalmi ágak szétválasz tására tekintettel a kormánynak semmilyen befolyása nincs az említett ügyekre. A kormánynak nincs hatásköre arra, hogy folyamatban levő büntetőügyekben döntést hozzon, vagy az ügyekben a döntés meghozatalát bármilyen módon befolyásolja. Mit tehet a kormány , hogy a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket? Szigorú büntetőpolitikát folytat, és ehhez megteremti a szükséges jogszabályi hátterét. Úgy gondolom, a kormány ezt meg is tette. 2013. július 1jével lépett hatályba az új büntető törvénykönyv, amely egy feje zetben „Korrupciós bűncselekmények” cím alatt szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, amelyek közül egyesek büntetési tétele emelkedett. (14.20) Szigorodott a hivatali bűncselekmények megítélése is. Most csak néhányat említettem az új büntető törvénykönyv rendelkezései közül, és természetesen ezek a rendelkezések csak a büntető törvénykönyv hatálybalépését követően elkövetett bűncselekményekre alkalmazhatók. Az, hogy a képviselő úr által előhozott bűncselekmények elkövetésekor hatályos büntető törvénykönyv mennyire volt szigorú, talán az akkori kormányon kellene számon kérni. Mindannyian
