Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
4010 machinációkat, viszont a sokmilliárdos üzlet néhány bennfentes és pénzéhes cápának tovább tömné a zsebét. Az meg, hogy az érintett, valóban keményen dolgozó és az alvállalkozók alvállalkozói által kiszipolyozott, felháborítóan alacs ony bérekért és elképesztően rossz munkakörülmények között foglalkoztatott kisemberek mennyire rettegve tekintenek a bizonytalan jövőbe, már nem nagyon érdekli az illetékeseket. Legutoljára egy hónappal ezelőtt szólaltam fel az érdekükben, akkor szerettem volna átadni azt az aláíráspaksamétát, amely itt van most is egyébként, és tetszik vagy nem, de felszólalásom végén oda fogom adni, le fogom tenni valamelyikük asztalára. Nagyon remélem, bízom benne, hogy most legalább lesz olyasféle fogadókészség, hogy ö nök, tisztelt képviselőtársaim, ezt majd továbbítják a megfelelő helyre. Itt van névvel és címmel ellátva, hogy ezek a keményen dolgozó kisemberek hova várják a megnyugtató választ. Csak reménykedni tudunk benne, ismétlem még egyszer, hogy meghallják a sza kszervezeteknek és ezeknek a munkásembereknek a panaszát. A másik fontos terület, amiről mindenképpen szólni kívánok, a Volántársaságokkal kapcsolatos. Mint ismeretes, 2012ben parlamenti vizsgálóbizottság firtatta a Volán egyes vagyonelemei széthordásána k messze bűzlő történetét. Ennek felidézésekor bizony sokszor botolhatunk offshore hátterű cégekbe. A Fidesz elszámoltatási impotenciájára jól jellemző, hogy senkinek még csak a haja szála sem görbült meg a milliárdos tételek lenyúlásáért. Szóval, amit a n agy rendrakásról annak idején beígértek, az pont úgy volt blöff, blöff és blöff, mint az MDF tovarisi konyeca, vagy éppen a vérbolsi gyökerű SZDSZ híreshírhedt antikommunizmusa. Hozzáteszem egyébként, hogy amit Harangozó képviselőtársam elmondott az előbb iekben, azzal teljes mértékben egyetértek. Viszont amikor ez a vizsgálóbizottság felállt, a szocialistáknak volt egy különvéleménye, amely szerint semmiféle olyan visszásság nem történt, amely a magyar államot, a magyar adófizetőket károsította volna meg. Ezzel abszolút nem tudunk egyetérteni. Az, hogy az elmúlt hat évet megelőző nyolc évben önök hogyan viselkedtek, milyen dolgokat követtek el, nyilván nem menti a mostani kormánypártokat. Ez az eset is nagyon jól bizonyítja, hogy a színfalak mögött valamily en formában jól összenő az, ami amúgy is összetartozik. A XX. század pártjai ebben az esetben szépen egymásra találtak, ugyanis kéz kezet most elve alapján semmi nem történt ezeknek a konkrét disznóságoknak az ügyében. Csak néhány gyöngyszem ezekből a tény leg vérforraló, felháborító történetekből. Panamai cégé lett a szentendrei műszaki telephely, az ottani pályaudvar pedig luxemburgié. De egy wisconsini cég értékbecslésére hagyatkozva megszabadultak az Andor utcai telephelytől is, hogy a ciprusi meg Wallisérdekeltségbe tartozó új tulaj, utóbbi igazgatótanácsában Noa Steinberg úrral, mindössze négy hónap múlva 700 millió forintos haszonnal már tovább is passzolja a szerzeményt. Mindez az adófizetőknek 540 millió forintnyi indokolatlan többletköltséget okozó járatkiszervezések esetében is hasonló módon működött, tobzódtak a meglehetősen homályos tulajdonosi hátterű cégek, így a részben Seychelleszigeteki Color Tours, vagy a gödöllői térségben, illetve a pesti régióban terjeszkedő, részben luxemburgi T&J Busz Projekt Kft. Ennek ellenére nemcsak felelősségre vonás nem volt, az elmaradt, „elévülés”, „nem azonosítható tulajdonosok”, „bizonyítékok hiánya” típusú magyarázkodással kenték el az egészet, hanem négy év elteltével boldogan üzletelnek tovább az akkori sz ereplőkkel, sőt új piacokat adnak nekik. Gondoljunk csak arra a vállalkozásra, amely a Volánbusz után a BKKtól is kapott egy csillivilli és méregdrága üzemeltetési szerződést. A politika lényege az, tisztelt képviselőtársaim, hogy hazudtak a közvéleményn ek akkor is, amikor azt mondták, hogy felelősségre vonják majd a közpénzek fosztogatóit, meg akkor is, amikor elhitették az emberekkel, hogy az önök kedvezményezettjeinek a zsebei nem fognak tovább dagadni majd az offshore pénzektől. Hát dehogynem! A valós ágban annyira megtetszett ez a módszer és ez a gyakorlat, hogy nemcsak a strómanokat foglalkoztatják tovább mind a mai napig, de az akkori értelmi szerzők is bekerültek a brancsba, mint fontos tanácsadók. Lásd, mondjuk, a