Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. VITÁLYOS ESZTER, a Miniszterelnökség államtitkára:
3970 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Hogy mi az offshore és mi az, amit ma Magy arországon offshorenak tekintünk, az két különböző dolog. Engedjék meg, hogy mindenekelőtt rávilágítsak a különbségre egy rosszul értelmezett fogalom és a valós jelentése között! Az offshore szakmai definíciója szerint, ha valaki A országban végez valamil yen üzleti tevékenységet, ehhez ott igénybe vesz erőforrásokat, de megítélése szerint ennek a tevékenységnek túl magas az adókulcsa, a cégét átviszi egy B országba, és ott adózik utána. Kétféle offshore trükközés létezik. Az egyik keretében az Unión belül kedvezőbb adózási feltételeket kínáló tagországba viszik pénzüket az érintettek, ezzel egységes uniós adózási politika híján nem tudnak mit kezdeni, már csak a tőke szabad áramlására vonatkozó alapjog miatt sem. Az offshore ügyek másik típusa az, amikor a cégek tulajdonosait akarják elrejteni a különböző adóparadicsomokba bejegyzett cégekkel. Amit azonban ma Magyarországon offshorenak tekint a közvélemény, és amiről a vita szól, az az, hogy látjuke az utolsó tulajdonost egy bonyolult cégháló mögött, amely akár költségvetési forráshoz is juthatott. Önmagában az, hogy valaki az üzleti tevékenységéből származó forrásokkal mit csinál, mire és hol használja, a magyar közvélemény számára, azt gondolom, irreleváns, nem ez van a vita fókuszában ugyanis. Szögezzük le, hogy amiről a közvélemény általában negatív ítéletet alkot, az arról szól, hogy nem átlátható egy cég tulajdonosi háttere, azaz nem látszik, hogy ki a valódi tulajdonos, kiderüle például az, hogy vannake ezek mögött a cégek mögött politikusok, politi kához kötődő üzletemberek. Ami a legfontosabb, és amit minden más előtt le kell szögeznünk: Magyarországon most van először olyan Alaptörvény, amely megtiltja, hogy átláthatatlan cégek közpénzhez jussanak. Meggyőződésünk szerint az állam csak akkor adhat p énzt egy vállalkozásnak, ha ki lehet deríteni, hogy ki áll a cégláncolat végén, ki a tulajdonos, tehát ha transzparens a cég. (18.00) Úgy véljük, az offshoreozók, akik az itteni bevételeik után nem itthon adóznak, azok a magyar állampolgárokat lopják meg, mindazokat az állampolgárokat, legyenek azok pedagógusok, nővérek, állami tisztségviselők vagy akár tisztességesen működő vállalkozók, akik jövedelmük egy részét minden hónapban annak rendje és módja szerint adóként befizetik a közösbe. Abba a közösbe, am iből a magyar állam működteti az iskoláinkat, kórházainkat, amiből felújítjuk a kátyús utakat, amiből eltartjuk például azokat a rendőröket, katonákat, akik ezekben a percekben is a határainkat őrzik. Őket lopják meg az adóelkerülő offshoreozók, akik Magy arországon megtermelt jövedelmük után nem hazánkban akarnak adózni. Persze, az offshore lovagok nagyon diplomatikusan inkább adóoptimalizálásról beszélnek, nekik optimális, az országnak, a tisztességesen adót fizető millióknak viszont egyáltalán nem az. Al apelvünk, ahogy azt már miniszterelnök úr is világosan leszögezte, a magyar állam nem kíván foglalkozni azokkal a jogi vagy magánszemélyekkel, illetve társaságokkal, amelyekkel nem áll üzleti kapcsolatban. Ha ők a törvényeket nem sértik meg, akkor az állam nak nincs köze hozzá, hogy hol és milyen cégeket alapítanak. Az viszont szintén alapelv, hogy ott kell adózni, ahol valaki megkereste a pénzt. Ezért, aki itt kereste meg a pénzét, annak hazánkban a magyar törvények alapján kell adót fizetnie. Természetesen azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy offshoreozni nem a kispénzű nyugdíjasok, nem a településeink utcáin szolgálatot teljesítő körzeti megbízottak, nem a napi 1012 órát is ledolgozó műtősnők és pedagógusok szoktak, hiszen nekik általában nem telik r á. Bár ez nem teljesen igaz, hiszen egy olyan tanárnőről tudunk, akik több száz millióval volt érdekelt az offshore bizniszben, de kérem, higgyék el nekünk, bármennyire is szeretnénk, ilyen jól még nem tudjuk megfizetni a pedagógusainkat. Ám az imént említ ett kivételes tanárnő esete - aki nem mellékesen egy vezető szocialista párti politikus felesége is - rávilágít az offshoreozás másik, még nagyobb gondjára, ami miatt a magyar
