Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. VITÁLYOS ESZTER, a Miniszterelnökség államtitkára:
3971 kormány nem tűri az offshoreozást. Nevezetesen az hogy nemcsak adóelkerülésre ad lehetőséget, hanem a gyanús eredetű pénzek eltüntetésére is. Joggal merül fel a kérdés minden normálisan gondolkodó magyar állampolgár fejében, miből offshoreozott több száz millió forinttal egy átlagos magyar tanárnő. Az adózott fizetésből vagy esetle g a férjének a parlamenti fizetéséből? Ha igen, akkor is fölmerül a kérdés: miért kellett ezt a pénzt elrejteni a világ, de főleg a magyar választópolgárok és a magyar adóhatóság szeme elől? Ebben és az ehhez hasonló ügyekben is joggal beszélhetünk kétes e redetű pénzekről. Szeretném azt is leszögezni, hogy 2010 előtt a szocialista kormányok alatt semmilyen törekvés nem volt a közbeszerzéseken induló cégek tulajdonosi hátterének vizsgálatára. Fontosnak tartjuk, hogy a közélet valamennyi szereplője elköteleze tt legyen az átláthatóság növelése érdekében. E tekintetben a Jobbiknak is lenne még tennivalója, azt gondoljuk, hiszen az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján a párt pénzügyi beszámolói többszörösen nem feleltek meg a legalapvetőbb követelményeknek. (Kö zbeszólások a Jobbik soraiból.) Kétes eredetű pénzek, korrupció, adóelkerülés: mindezek az offshore szinonimái is lehetnek. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy a lehetőségét is kizárja annak, hogy ilyen kétes hátterű, kétes ügyekben érdekelt cégek rés zt vehessenek a közbeszerzésekben és az uniós pályázatokon. A magyar jog általánosságban nem tiltja külföldön offshore cég alapítását vagy az ilyen cégben való tulajdonszerzést. Magyarország Alaptörvényének 38. cikke értelmében viszont nemzeti vagyon átruh ázására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. A 39. cikk szerin t pedig a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Tehát mi ndazoknak a cégeknek az átláthatóságát vizsgálni kell, amelyek támogatást igénylőként támogatási kérelmet nyújtanak be, vagy szállítóként jelennek meg állami tulajdonú kedvezményezettnél. Kormányunk maximálisan elkötelezett e tekintetben, ezért számos inté zkedést vezettünk be az átláthatóság növelésére. Ennek egyik alappillére az 2015. november 1jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény is. Magyarország az első olyan uniós tagállam, amely mindhárom új uniós közbeszerzési irányelvet átültette a hazai jog gyakorlatba. Olyannyira élen járunk a korrupció és offshore elleni küzdelemben, hogy a jelzett irányelveket április 18áig rajtunk kívül csak négy tagállam ültette át a saját jogrendszerébe. Az új közbeszerzési törvény rendelkezései több helyen is szigorúb bak az irányelvi szabályoknál. Az új közbeszerzési törvény offshoreellenes intézkedéseket is szép számmal tartalmaz. Az átláthatatlan hátterű gazdasági szereplők kiszűrésére a jogszabály tartalmazza ugyanis az úgynevezett offshoret kizáró okot. Zárójelb en jegyzem meg, a kizáró ok ilyen szigorú formában tudomásunk szerint más tagállamban nem létezik. Az új közbeszerzési törvény alapján kizárható az eljárásból az a gazdasági szereplő, amely nem EU, EGT- vagy OECDtagállamban, a WTO közbeszerzési megállapo dásában nem részes államban vagy az Európai Unió működéséről szóló jogszabály 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében, illetve olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amelynek nincs kétoldalú megállapodása az Unióval a k özbeszerzésekről, illetve Magyarországgal a kettős adóztatás elkerüléséről, illetve amely olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több mi nt 25 százalék tulajdoni résszel, vagy szavazati joggal rendelkezik; olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni. A törvény a 2015. december 1jei módosítását követően is az egyik legszigorúbb összefé rhetetlenségi szabályt tartalmazza Európában. Azt gondolom, hogy mindezekből is kitűnik, hogy a magyar kormány erőteljesen és megfelelően védi a magyar adófizetők érdekeit, a közbeszerzések és az uniós források
