Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
3961 változásokat létrehozni, egyértelműen annak a gazdaságpolitikának köszönhető, amely kihozta a gazdasági világválságból Magyarországot. Ne felejtsük el, hogy 2008910ben Magyarország rosszabb gazdasági hel yzetben volt, mint Görögország. Nézzük meg, hogy mi történt ez alatt az idő alatt! (Gőgös Zoltán: Semmi!) 2013ban egyértelműen egy gazdasági fordulat lépett be, és azóta ’14ben és ’15ben is az Európai Unió átlagos növekedésének kétszeresét, az eurózóna átlagos növekedésének háromszorosát érte el Magyarország. A foglalkoztatottak száma is 23 éves rekordot döntött. 2010ben 3,7 millióan dolgoztak, most már több mint 4,2 millióan dolgoznak. A cél az ötmilliós foglalkoztatás. A munkanélküliségi ráta több min t 11 százalékról 6 százalék alá csökkent. Sorolhatnám mindezt. Gyakorlatilag az, hogy az online pénztárgépeket bevezette a kormány, az hogy az EKÁERt bevezette nagy sikerrel, mindmind a szürkegazdaság kifehérítésére szolgált. (Gőgös Zoltán: Azért ez túlz ás!) Úgy érzem, ez nagyon nagy siker. Ezt a tudást egyébként már exportáljuk is. Mindezt azért mondtam el, mert szerintem ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a valódi szürkegazdaságtól való megszabadulást, a gazdaság kifehérítését szervezeti és szerkezet i rendszerű átalakításokkal lehet elérni, és ez a kormány ezen dolgozik már hat éve. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Rendes felszólalások következnek az időkeret terhére. A Fidesz képviselőcsopor tjából Hörcsik Richárd képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon! DR. HÖRCSIK RICHÁRD ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim, Államtitkárok! Abban egyetértek Schiffer András képviselőtá rsammal, hogy a mai napi vitanapnak az lenne a célja, hogy közösen, akár a kormány és ellenzék, vagy akár Magyarország és az Európai Unió vitassa meg, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy az offshore cégek, hogy az adóparadicsomok és egyéb adóelkerülések ellen itthon és az Unió színterén minél hatékonyabban tudjunk fellépni, ha kell, közösen. Úgy hiszem, érdemes körbenézni, hogyan is áll az adóelkerülések és az adókijátszások elleni küzdelem az Európai Unióban. Nos, úgy hiszem, hogy az adóelkerülés elleni harcban vannak olyan általános érvek, olyan uniós és nemzetközi célok, amelyekkel egyáltalán nem érdemes vitatkoznunk, hanem egyet kell értenünk. Az egyik ilyen alap az, hogy az adóztatás akkor lehet egy országban eredményes, ha az adót ott fizetik meg, a hol az érték keletkezik (Dr. Schiffer András: Andy Vajna hol fizeti meg?) , azaz valódi kapcsolat áll fenn a tényleges gazdasági tevékenység helye és az adózás helye között. Ahogy Tállai András képviselőtársam, államtitkár úr expozéjában említette, az pozit ív tényező az Európai Unióban, hogy 2014 októberében 51 állam és terület, köztük Magyarország egy egyezményt írt alá Berlinben arról, hogy a pénzügyi visszaélések és az adóelkerülés elleni fellépés jegyében megkezdik a pénzügyi információk automatikus cser éjét. Ahogy elmondta az államtitkár úr, ennek a rendszernek az lenne a célja, hogy a részt vevő országok között a pénzek átcsoportosításával ne lehessen jövedelmet eltitkolni az adóhatóság elől. Úgy érzem, hogy ez minden európai uniós országnak alapvető cé lja. Sajnos az információcsere csak 2017 szeptemberében kezdődik, és az egyezmény révén elinduló együttműködéssel az eddig csak a hatóságok külön kérésére történő információcsere automatikussá válik. Tehát az adatcsere, az információcsere a bankszámlainfo rmációk mellett a tőkejövedelmek számlaegyenlegére is kiterjed, a bankok mellett pedig a biztosítókra és a befektetési alapokra is. Itt megemlítem, tisztelt képviselőtársaim, hogy amennyiben például valaki Ausztriában nyit számlát gyanús eredetű összeget h elyezve el rajta, akkor az adatokat automatikusan meg kell küldeni az illető hazájának, tehát Magyarországnak. Így például a Simonügyet, emlékeztetem képviselőtársaimat, jóval korábban fel tudta volna göngyölíteni a magyar hatóság, ha ez az automatikus in formációcsere már akkor működött volna.
