Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
3962 Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is fontos lépésnek tartjuk, hogy az Európai Bizottság 2016 januárjában egy úgynevezett átfogó adókikerülési csomagot terjesztett elő, amely meggyőződésem szerint határozottabb és összeh angoltabb fellépést sürget a tagállamok azon vállalatai ellen, amelyek a méltányos adófizetési kötelezettség kikerülésére törekszenek. Nos, amikor az Európai Parlamentben Pierre Moscovici biztos ismertette, felhívta a figyelmet, hogy milyen károkat okoz, h ogy a társaságiadókikerülés évente 5060 milliárd euró veszteséget hoz a tagállami költségvetéseknek. A francia biztos azt is kiszámolta, hogy egy átlagos európai vállalkozásnak arányosan 30 százalékkal nagyobb adóterhei vannak, mint az adókikerülés külön böző fajtáit gyakorló multinacionális cégeknek. Az Európai Bizottság fent említett adóelkerülés elleni javaslatcsomagja egyébként már a pénzügyminiszterek tanácsának február 12ei ülésén szóba került és kiemelt téma volt. Hadd idé zzem Varga Mihály miniszter úr felszólalását, aki megemlítette, hogy „a javaslatok általános céljával, mint például az adókikerülés, az agresszív adótervezési technikák elleni küzdelem, Magyarország is egyetért, a magyar kormány álláspontja szerint fontos az egészséges európai szintű adóverseny fenntartása, azonban tekintettel kell lenni a tagállamok kétoldalú adóegyezményeinek gyakorlatára és a meglévő kötelezettségeire”. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismert, nem ez az első olyan bizottsági javaslat, ame ly a multinacionális cégeknek felkínált adómegállapítások tagállamok közötti automatikus információcseréjére vonatkozik. Azt is pozitív elmozdulásnak tartom tényként, hogy az Európai Bizottság tavaly állami támogatási szempontból is elmarasztalt már multik nak nyújtott luxemburgi, holland és belga adókedvezményeket. Azonban azt is látnunk kell, hogy az uniós jogszabályok érdemi végrehajtása bizony igen lassan halad előre. De elindult! Figyelve az Európai Bizottság előbb említett adókikerülési törekvéseit, sz eretnék egy fontos szempontot megvilágítani: a hitelesség kérdéskörét. A hitelességet, mert tény az, hogy az Európai Bizottság mostani elnöke, ahogy Bánki Erik képviselőtársam említette, JeanClaude Juncker úr a korábbi évtizedekben annak a Luxemburgnak vo lt miniszterelnöke és pénzügyminisztere is, amelyről fehérenfeketén kiderült, hogy kedvezményes adópolitikája nagyvállalatok százait vonzotta Luxemburgba, legalábbis adójogilag. Azaz azért telepedtek le a nagyvállalatok Luxemburgban, mert jóval kevesebb a dót kellett fizetniük, mint mondjuk, a gazdasági tevékenység valódi helyét jelentő Olaszországban vagy Ausztriában. Igen, a luxemburgi nyereség egyértelmű veszteség a másik oldalon. Ezért kell közösen fellépnie az Európai Bizottságnak és a nemzeti tagállam oknak. Csak megemlítem: a luxemburgi adóoptimalizáláshoz kapcsolódik például a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Rt. leánycége is. Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig vessünk egy rövid pillantást az elmúlt évek hazai intézkedéseire! Sajnálato s módon meg kell említeni, hogy a 2010 előtt időszakban a közbeszerzéseken keresztül számtalan offshore cég lendületbe került. Bizony, látnunk kell, hogy a baloldal elősegítette, hogy közpénzek kerüljenek átláthatatlan cégeknek. Nos, ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, 2010ben a polgári kormány volt bizony az első (Dr. Schiffer András: Letelepedési kötvény!) , amely kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseken induló cégeknek átláthatóaknak kell lenniük, és nyilatkozniuk kell a végső tulajdonosukról. (17. 20) Ilyen ezelőtt nem volt, tisztelt képviselőtársaim. Tehát úgy érzem, hogy a jelenlegi kormány - bármit lehet mondani - küzd az átláthatóságért, hiszen ez a kormány volt az első, amely, ismétlem, kizárta az offshore cégeket a hazai közbeszerzésekből. Kor ábban ilyen nem volt. És olyan törvényeket hoztunk, amelyek megtiltják, hogy az offshore hátterű cégek közpénzért versenyezzenek. Az új szabályok alapján már, ahogy Bánki Erik képviselőtársam is említette, 44 ezer cégnek kellett nyilatkoznia arról, hogy ki vagy mi a tulajdonosi háttere, hogy ne offshore gengszterekhez jussanak a közbeszerzések, hanem Magyarországon működő, Magyarországon adózó
