Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - A településkép védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3821 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy itt az előbb elhangzott és felmerült a 300 négyzetméter alatti építkezések kapcsán az építési törvény megváltoztatása, valóban felmerült a sajtóban is a z, hogy ez a törvényjavaslat is azzal van összefüggésben, tehát azzal, hogy decemberben, kvázi karácsonyi ajándékként a propagandaminisztérium hirtelen, váratlanul benyújtotta ezt a 300 négyzetméter alatti építési hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eltör lést, és utána alig győzte a Miniszterelnökség valamilyen módon visszakorrigálni azzal a további építésitörvénymódosítással, ami most május 13ától érvényes; tehát hogy ezzel van összefüggésben ez az előttünk fekvő törvényjavaslat. Én ezt nem kétlem, elké pzelhető, hogy ez is benne volt a törvényt benyújtók szándékában, mindazonáltal én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, hála istennek, azért ennél jóval többet mond. Nem vitatom a tényt, hogy kétségtelenül szükség van egy ilyenfajta törvényre, illetve arra, hogy most már végre a helyi értékvédelmet törvényi szinten próbáljuk garantálni, és ahhoz adjunk egy hathatós eszközt az önkormányzatoknak. Tehát tudjanak egy olyan rendeletet alkotni, aminek olyan eszköztára van, amivel érdemben tudják befolyásolni pozitív irányba a településképet. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Hozzáteszem, hogy erre az egészre valójában azért van szükség - éppen egy kicsit visszatérve az előző napirendre, amit ez előtt tárgyalt a Ház , mert sajnos a jelenlegi oktatási struktúrából nagyon hiányzik, vagy eléggé szegényesen van benne a vizuális kultúra oktatása, mert ha ez benne lenne kellő súllyal és kellő hatékonysággal, akkor valójában nem igazán volna szükség településképvédelemre, m ert ez egy természetes igénye volna minden magyar állampolgárnak. De ameddig ez így nem valósul meg, és nem nő fel olyan generáció, amelynek már természetes lesz, hogy igényes, szép környezetet akar maga körül látni, addig bizony szükség van ilyenfajta vis szatartó erőt is képviselő törvényre, illetve abból következő rendeletre. Amit én az ötpárti egyeztetésen elmondtam, azt most is szeretném itt megismételni a törvénytervezettel kapcsolatban, amelyek a konkrét javaslataink lennének. Tehát az első és legfont osabb szerintem az, ami a 3. §nak a szabályozása, tehát hogy mit tartalmazhatnak ezek a bizonyos települési rendeletek, és mi az alapvető célja, tehát mik azok a tartalmi elemek, amelyeket az egyes önkormányzati rendeleteknek tartalmaznia kellene. Itt a f ő hangsúlyt a helyi értékvédelemre kellene helyezni. Hála istennek, van már egy olyan korábbi rendelet, ez a 66/1999. FVMrendelet, amely a magyar jogalkotásnak egy nagyon szép példája, mert valóban szakmai alapon született meg ez a rendelet, és igen jól r észletezve és gazdagon értelmezve adja elénk, hogy mit jelenthet a helyi értékvédelem. Tehát még egyszer, itt alapvetően a retorziók, illetve a keretek meghatározása arról kell hogy szóljon, hogy legyen egy településnek egy értékkatasztere, amelyben tétele zi, hogy mit tekint az adott közösség, az adott település kapcsán építészeti, táji értéknek. Az általam beidézett rendelet, ez a 66/1999. két alapvető részre osztja az értékvédelmet, részben területire, részben pedig egyedi védelemre. Az egyedi védelemnek az elemei az itteni törvényjavaslatban is részben benne vannak, habár hiányosan, de a területi védelemnek csak aligalig vannak benne az elemei, ezért most ezt szeretném külön is ismertetni, noha ez nyilván mindannyiunk számára, a törvény előkészítői számá ra meg végképp ismertek. Tehát a településszerkezet is lehetne mint egy védett érték tételezve adott esetben egy önkormányzati rendeletben; ezen belül az utcahálózat, a telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldfelület vagy növényzet. Akkor ezen kívül a településkép, azaz a külső településkép és a belső településkép, illetve egy adott utcakép, annak részlete, a település táji környezete, a település megjelenése a tájban, a hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet, illetve a településkarakter, amiben a település elemei, formái, színei, színvilága együttesen jelenik meg. Ezzel kapcsolatban én benyújtottam egy módosító indítványt, amely tehát ezt a 3. §t egészítené ki, és tenné szerintem telj essé. Nagyon remélem, hogy e tekintetben nyitott kapukat döngetek. Én